Baráti hangulatú író-olvasó találkozót szervezett a Kónya Ádám Művelődési Ház pénteken este a sepsiszentgyörgyi Szimplában: a jelenlevőknek láthatólag nem kellett bemutatni sem a szerzőt, sem az írásait, másfél óra csak úgy elrepült beszélgetés, felolvasás és hallgatás közben.
Máthé Kriszta műfajt teremtett az eszponkával, ami a Bákó megyei Frumószán – ahol férjével, Neagu Adriánnal 11 évig tanították a magyar nyelvet az ottani csángó gyermekeknek – a biztosítótű neve volt, most pedig (egy jóval szélesebb körben) már a rövid, hangulatos írásoké is. Az Apróka eszponkák című kötet ilyen, a kolozsvári Szabadságban közölt ,,szösszenetek” gyűjteménye, amely Péntek János nyelvészprofesszor ösztönzésére jelent meg évekkel ezelőtt. A csángók beszédére és mindennapjaira rávilágító kis tárcák iránt van érdeklődés, ám az igényes, fényképekkel is illusztrált kiadvány egyáltalán nem kapható, ezért Máthé Kriszta hangoskönyvet készített belőle: felolvasta és moldvai csángó népzenével is színesítette a rövid szövegeket. Ezt az ,,újrakiadást” mutatta be pénteken, azokkal az élményekkel és történetekkel is tarkítva, amelyek Frumószán estek meg vele – ahonnan azért jöttek vissza Háromszékre (ő maga sepsiszentgyörgyi születésű, most pedig Kézdiszárazpatakon él a családjával), mert kislányukat itthon akarták iskolába járatni.
Jókedvűen és szeretettel mesélt az ott töltött évekről, pedig nehéz körülmények között dolgoztak: eleinte a román tanári kar nem fogadta lelkesedéssel a magyartanárnőt – az évek során azonban megváltozott a véleményük –, később a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közötti viták miatt finanszírozás nélkül maradt a program, de akkor is feltalálták magukat, kitartottak, és ennek meg is volt a – főként lelkiekben mérhető – eredménye. S bár most már mosolyogva emlékszik vissza a nehézségekre, azt is elmondta: 11 évi szolgálati lakás után (a Magyar Házban az egyik szoba volt az övék, a másikban pedig a közösségi tevékenység folyt) nagyon élvezi, hogy bezárhatja a kaput és magára maradhat a gyermekeivel. Van még megírnivalója, és tartja a kapcsolatot a frumószaiakkal is, ahol ez a fejezet mesébe illően végződik: ma az egyik volt tanítvány, már felnőtt nő tartja a magyarórákat az ottani gyermekeknek.
A hangoskönyv Máthé Kriszta közösségi oldaláról letölthető; szerzője azoknak ajánlja, akiknek szükségük van arra, hogy kicsit befelé, önmagukra is figyeljenek.
