Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap Moszkvában a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett.
„Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket” – hangsúlyozta a külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában. „Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” – tette hozzá.
Lavrov megismételte: az Egyesült Államok biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Mint mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át. Kifejezte kormányának készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.
A tárcavezető közölte: hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez kíván fordulni annak tisztázására, hogy kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására. Rámutatott, hogy ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amelybe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse.
Beszámolója szerint „síri csend” volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni „provokációkra” hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, „harci lázban ég”, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amelyet az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Úgy vélekedett, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „elvesztette a kapcsolatot a valósággal”.
Kijev elfogadja az írásos amerikai javaslatokat
Kijevnek nincs kifogása azokkal az írásos javaslatokkal szemben, amelyeket az Egyesült Államok az orosz–ukrán válság enyhítését célzó tárgyalások részeként Oroszországnak kíván küldeni a héten – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tegnapi online sajtótájékoztatóján. A tárcavezető hangoztatta, hogy az amerikai fél a javaslatok elkészítésekor figyelembe vette az ukrán álláspontot.
Az Egyesült Államok várhatóan a héten ad írásos választ Moszkvának az úgynevezett „biztonsági garanciákról” szóló követelésére, amelynek része az is, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az Egyesült Államok a kapcsolattartás folytatására számít Moszkvával, miután átadja írásos válaszát.
Washington külön választ tervez küldeni az úgynevezett „biztonsági követelményekről” a NATO-nak. Jens Stoltenberg főtitkár közölte: a szövetség meg fogja ismételni, hogy nem hajlandó engedni Oroszországnak a kulcsfontosságú elvek tekintetében. Ezek közé tartozik, hogy Európa minden államának joga van megválasztani a saját útját, illetve azt, hogy biztonsága szavatolása érdekében milyen szervezet része kíván lenni. Egyúttal azt is jelezte: a NATO válaszában az is benne lesz, hogy a szövetség kész meghallgatni Oroszország aggályait.
A tájékoztatón Kuleba köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek kiegészítő katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának. „Annak ellenére, hogy államunk nem tagja a NATO-nak, és az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye nem vonatkozik Ukrajnára, köszönettel tartozunk az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Lengyelországnak, Litvániának, Észtországnak, Lettországnak, a Cseh Köztársaságnak és a többi NATO-tagországnak, amiért további védelmi támogatást nyújtottak fegyveres erőinknek” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy ez a támogatás erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját. „Erre az erőre pontosan azért van szükség, hogy ne kelljen bevetni” – hangoztatta Kuleba.
A tárcavezető emellett úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs akkora orosz haderő Ukrajna határai mentén, amellyel Oroszország teljes körű háborút indíthatna Ukrajna ellen. „Az Ukrajna határa mentén és a megszállt területeken felhalmozott orosz csapatok száma nagy, és közvetlen veszélyt jelent az országra, azonban jelen pillanatban ez a létszám nem elegendő az Ukrajna elleni teljes körű offenzívához” – fogalmazott a külügyminiszter.
