Három éve tartanak magyar misét BákóbanÁttörésben reménykedve folytatják a küzdelmet

2022. február 1., kedd, Közélet

Vasárnap a három esztendővel ezelőtti bákói első magyar misére és az öt éve elhunyt Solomon Adrianra, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) korábbi elnökére emlékeztek Bákóban a Szent Kereszt-templomban összegyűlt csángó hívek. Huszonnégy településről több mint háromszázan vettek részt az évfordulós misén, amelyet Varga András bogdánfalvi plébános celebrált, aki Măriuț Felix forrófalvi plébánossal együtt misézett három éve, a 2019. január 27-i első bákói magyar szentmisén.

  • Varga András plébános fogadja a csángók ajándékát, a fonott kalácsot és megáldja őket. Kátai Edit felvétele
    Varga András plébános fogadja a csángók ajándékát, a fonott kalácsot és megáldja őket. Kátai Edit felvétele

Az emberekben már kezd tudatosodni, hogy minden hónap utolsó vasárnapján lehetőség van magyar misét hallgatni Bákóban, kezd megszokottá alakulni az életükben, ami pedig a jászvásári római katolikus püspökséget illeti, kezd kialakulni egy eléggé jó kapcsolat a püspökség és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége között – mondta lapunk megkeresésére Fazakas-Tímár Karina, a szövetség vallásügyi felelőse. A nyilvántartásában lévő előjegyzés szerint huszonnégy településről háromszázhúzan iratkoztak fel a vasárnapi magyar misére. Áttörésről nem lehet beszélni a moldvai magyar nyelvű misézés tekintetében, hisz csupán havi egy alkalomra szorítkozik, és csak Bákóban van erre engedély, amit Ferenc pápa 2019-es romániai látogatása előkészületeikor engedélyezett Petru Ghergheli korábbi jászvásári püspök, de a csángószövetség vallásügyi képviselője bízik abban, hogy mégis elmozdul valami ebben az ügyben.

Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke nem ennyire optimista. Úgy véli, a jászvásári püspökség attól tart, ha megengedi a rendszeres magyar nyelvű misézést Pusztinában, akkor a többi csángótelepülés is kérni fogja, ettől pedig szerinte teljesen elzárkózik az egyházi főhatóság. Lapunk érdeklődésére elmondta, a magyar kormány támogatásával felújított forrófalvi műemlék templom tavaly novemberi felszentelése alkalmával átadott egy kérést az ott jelen lévő Iosif Păuleț jászvásári püspöknek – amire máig nem kapott választ –, ott helyben az egyházfő arra kérte őt, ne küldjenek neki kéréseket, a magyar mise ügyét oldják meg a falujukban. Megoldanák, de a másfél éve Pusztinába helyezett Diacu Anton plébános azzal utasítja el kérésüket, hogy a faluban nem mindenki kéri a magyar misét – mondotta. Nyisztor Tinka nem vonja kétségbe új papjuk jóindulatát, aki tavaly beépítette a Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke által celebrált magyar misét a Szent István-búcsú programjába, csoportjukat elkísérte a magyarországi eucharisztikus kongresszusra, de nem enged álláspontjából, és az alkalmi magyar miséken kívül, amikor többnyire vendégpapok prédikálnak, nincs magyar mise Pusztinában sem. (A jelenlegi pusztinai plébános a Vrancea megyei Ploszkucényből származik, ahová a XIX. században települtek  csángók a túlnépesedett Szabófalváról, Gyulafehérváron tanult, egy ideig Szatmárnémetiben szolgált – szerk. megj.) A pusztinai néprajzkutató több mint harminc éve fogalmazza meg beadványait a magyar mise ügyében, a jászvásári püspökségen kívül a bukaresti nunciatúrán is több alkalommal képviselte a csángók ez irányú kérését, lapunknak azt mondta, továbbra sem adja fel, folytatja a küzdelmet.

Bár valóban nagy lépés a moldvai csángómagyarok életében a három évvel ezelőtt elindított havi egyszeri bákói magyar mise, hisz a jászvásári püspökség 1884 óta jegyzett történetében először fordult elő, hogy az egyházmegye területén a moldvai római katolikus főhatóság engedélyével, mondhatni elrendelésére miséznek magyarul, az ott élők azt szeretnék, ha saját falujukban, templomukban járhatnának rendszeresen magyar misére. Aki nem akar a magyar misékre járni, az elmehet a román nyelvű misékre, de ez ne legyen akadálya annak, hogy mi magyarul imádkozzunk – szögezi le Nyisztor Tinka.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2022-02-01: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Bővítik, korszerűsítik a megye vízhálózatát

Mozgalmas év elé néz a Kovászna megyei vízszolgáltató, mely a karbantartás mellett fejlesztéseket, beruházásokat is tervez 2022-ben. Kozsokár Attila vezérigazgató az idei tervek kapcsán ismertette, több háromszéki önkormányzat is jelezte, hogy az Anghel Saligny-program révén szeretnének vízhálózatot bővíteni.
2022-02-01: Jegyzet - Kuti János:

Új jelképeket a címerekbe! (A múlt hét)

Még tavaly augusztus 19-én jóváhagyták Székelyudvarhely címerét, de a legfőbb ügyészség csak most figyelt fel rá és indított eljárást azért, mert felmerült a gyanú, hogy a rajta szereplő, karddal átszúrt medvefej állatok ellen elkövetett bűncselekményekre bujthat fel.