Vasárnap a három esztendővel ezelőtti bákói első magyar misére és az öt éve elhunyt Solomon Adrianra, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) korábbi elnökére emlékeztek Bákóban a Szent Kereszt-templomban összegyűlt csángó hívek. Huszonnégy településről több mint háromszázan vettek részt az évfordulós misén, amelyet Varga András bogdánfalvi plébános celebrált, aki Măriuț Felix forrófalvi plébánossal együtt misézett három éve, a 2019. január 27-i első bákói magyar szentmisén.
Az emberekben már kezd tudatosodni, hogy minden hónap utolsó vasárnapján lehetőség van magyar misét hallgatni Bákóban, kezd megszokottá alakulni az életükben, ami pedig a jászvásári római katolikus püspökséget illeti, kezd kialakulni egy eléggé jó kapcsolat a püspökség és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége között – mondta lapunk megkeresésére Fazakas-Tímár Karina, a szövetség vallásügyi felelőse. A nyilvántartásában lévő előjegyzés szerint huszonnégy településről háromszázhúzan iratkoztak fel a vasárnapi magyar misére. Áttörésről nem lehet beszélni a moldvai magyar nyelvű misézés tekintetében, hisz csupán havi egy alkalomra szorítkozik, és csak Bákóban van erre engedély, amit Ferenc pápa 2019-es romániai látogatása előkészületeikor engedélyezett Petru Ghergheli korábbi jászvásári püspök, de a csángószövetség vallásügyi képviselője bízik abban, hogy mégis elmozdul valami ebben az ügyben.
Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke nem ennyire optimista. Úgy véli, a jászvásári püspökség attól tart, ha megengedi a rendszeres magyar nyelvű misézést Pusztinában, akkor a többi csángótelepülés is kérni fogja, ettől pedig szerinte teljesen elzárkózik az egyházi főhatóság. Lapunk érdeklődésére elmondta, a magyar kormány támogatásával felújított forrófalvi műemlék templom tavaly novemberi felszentelése alkalmával átadott egy kérést az ott jelen lévő Iosif Păuleț jászvásári püspöknek – amire máig nem kapott választ –, ott helyben az egyházfő arra kérte őt, ne küldjenek neki kéréseket, a magyar mise ügyét oldják meg a falujukban. Megoldanák, de a másfél éve Pusztinába helyezett Diacu Anton plébános azzal utasítja el kérésüket, hogy a faluban nem mindenki kéri a magyar misét – mondotta. Nyisztor Tinka nem vonja kétségbe új papjuk jóindulatát, aki tavaly beépítette a Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke által celebrált magyar misét a Szent István-búcsú programjába, csoportjukat elkísérte a magyarországi eucharisztikus kongresszusra, de nem enged álláspontjából, és az alkalmi magyar miséken kívül, amikor többnyire vendégpapok prédikálnak, nincs magyar mise Pusztinában sem. (A jelenlegi pusztinai plébános a Vrancea megyei Ploszkucényből származik, ahová a XIX. században települtek csángók a túlnépesedett Szabófalváról, Gyulafehérváron tanult, egy ideig Szatmárnémetiben szolgált – szerk. megj.) A pusztinai néprajzkutató több mint harminc éve fogalmazza meg beadványait a magyar mise ügyében, a jászvásári püspökségen kívül a bukaresti nunciatúrán is több alkalommal képviselte a csángók ez irányú kérését, lapunknak azt mondta, továbbra sem adja fel, folytatja a küzdelmet.
Bár valóban nagy lépés a moldvai csángómagyarok életében a három évvel ezelőtt elindított havi egyszeri bákói magyar mise, hisz a jászvásári püspökség 1884 óta jegyzett történetében először fordult elő, hogy az egyházmegye területén a moldvai római katolikus főhatóság engedélyével, mondhatni elrendelésére miséznek magyarul, az ott élők azt szeretnék, ha saját falujukban, templomukban járhatnának rendszeresen magyar misére. Aki nem akar a magyar misékre járni, az elmehet a román nyelvű misékre, de ez ne legyen akadálya annak, hogy mi magyarul imádkozzunk – szögezi le Nyisztor Tinka.
