Mai Történelmünk rovatunkban folytatjuk a Szépvízért Egyesület által létrehozott, tavaly augusztus közepén Csíkszépvízen megnyílt Székely Határőr Emlékközpont bemutatását. Eltekintve a sorrendtől, a téma aktualitása – a Székelyudvarhely címerét ért támadások – kapcsán címeres részt iktatunk be. Az Emlékközpont földszintje és emelete közötti lépcsőfeljáróban kis székely címersarok kapott helyet az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület közreműködésével. A címeres tárlat kurátora alulírott. A kiállításon látható a székely rendi nemzet régi és új címere, Marosvásárhely címere, a székely székek címere, két fejedelmi jelkép és egy székely katonacsalád címere.
Székely Mózes címere
Székely Mózes címere. Varga Bettina rajza
Adva volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem címere. A többiek jelképének elkészítésére, az egységesség kedvéért felkértem Varga Bettina temesvári címerfestőt. Ám helyszűke miatt nem sikerült mindet kiállítani. II. Rákóczi Ferenc igénycímere mint Magyarország vezérlő fejedelme és Erdély fejedelme a lépcsőfordulóba került. Előtte kaptak helyet az általam gyűjtött címerek.
Az alsó kép az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem, siménfalvi Székely Mózes címere. Szamosközi István történetíró leírásában így szerepel: „Címere nem nemzetségi címer volt, hanem a maga vitézségével érdemelte ki István királytól: rajta két ágaskodó oroszlán tart első lábával egy kivont kardot, míg felül két csillag, valamint két-két növekvő és fogyó hold látható.” A lengyel királlyá választott Báthori István erdélyi fejedelem az adományozó. A címer megjelent Székely Mózes tízdukátosán, valamint Gyulafehérvári Pál Deák címerkönyvének másolatában is fennmaradt.
A székely székek címerei
A lépcsőfeljáróban két sorban sorakoznak a jelképek.
Aranyosszék címere, 1752-ben
A felső sorban a székely székek címerei, címeres pecsétjeinek rajza kapott helyet.
Marosszék címere, 1753-ban
A székely székek címeres pecsétjüket nagyrészt a 18. században kelt uralkodói adománylevéllel szerezték.
Udvarhelyszék címere, 1757-ben
Aranyosszék 1752-ben, Marosszék 1753-ban, Udvarhelyszék 1757-ben, Csík-Gyergyó-Kászonszék 1793-ban.
Csík-Gyergyó-Kászonszék címere, 1793
Háromszék esetében nem ismert adományozás, de hagyomány szerint a székely rendi nemzet címerképét örökölte, ez látható az 1832-ben Sepsiszentgyörgyön épült Székházon, melyben ma a Bod Péter Megyei Könyvtár működik.
Háromszék címere a Székházon. Fotó: Szekeres Attila István
A székely rendi nemzet címerei
A kiállításon látható a székely rendi nemzet régi és új címere. A régi a Csobotfalván épült csíksomlyói Szent Péter és Pál templom egyik 16. század eleji oltárának lábazatán – melyet jelenleg a kolozsvári Szépművészeti Múzeum raktárában őriznek – maradt fenn: vörös mezőben a fő címerkép koronát, szívet és medvefejet átszúró kardot tartó páncélos kar. Hasonló székely címer látható a székelydályai református templom szentélyének mennyezetén.
A székely rendi nemzet régi címere a csobotfalvi predellán. Fotó: Feleki István
Ennek egyszerűsített képe öröklődött át Székelyvásárhely pecsétjébe, melyet Bethlen Gábor fejedelem 1616-ban kelt adománylevelével bővített: kék mezőben szívet és medvefejet átszúró kardot tartó páncélos kart látunk a szabad királyi városi rangra emelt Marosvásárhely címerében. (Ehhez hasonló Székelyudvarhely címere, melyet a romániai legfelsőbb ügyészség vizsgál egy állatvédő egyesület feljelentése nyomán, miszerint az átszúrt medvefej látványa állatkínzásra bujt fel.)
Marosvásárhely címere, 1616
A székely náció, azaz rendi nemzet pecsétjét a vármegyékével és szászokéval együtt 1659-ben a Szászsebesen tartott országgyűlésen foglalták törvénybe: „A székelységnek légyen egy fél hold és nap, környülvaló irása: Sigillum nationis Siculicae.” A nap és hold párosa alkotja a székelyek úgynevezett új címerét, melyet Keöpeczi Sebestyén József rajzán mutatunk meg.
A székely rendi nemzet új címere. Keöpeczi Sebestyén József rajza
Szintén az erdélyi heraldikus műve „A Nemes Székely Nemzet ősi címere” című kompozíció, mely a székelyek napos-holdas címerét mutatja, a Székelyföld területére eső vármegyék címereivel körülvéve.
Keöpeczi Sebestyén József címerkompozíciója
Családi címer
Amíg Erdély a Magyar Királyság részét képezte, a keleti végeken letelepített székelyek kiváltságos közösségként éltek, együttes szabadságjogokat élveztek, cserébe katonai kötelezettségeik voltak. A fejedelemség korában egyre inkább megnyirbálták jogaikat, így igyekeztek egyéni kiváltságokra szert tenni. A fejedelmek nemesi címmel és címerrel, sok esetben adómentességgel is jutalmaztak bizonyos érdemeket. A székelység körében leggyakrabban katonai érdemekért emeltek férfiakat és általuk családjukat, utódaikat nemesi rangra. Ennek megfelelően a leggyakoribb címerképek a hadakozáshoz kötöttek.
A mezőmadarasi Szekeres család címere. Tudor-Radu Tiron rajza
A tárlaton egy tipikus székely családi címert, a mezőmadarasi Szekeres család címerét mutatjuk be, melyet Rákóczi Zsigmond fejedelem adományozott mezőmadarasi Szekeres Gergelynek 1607. október 29-én, Kolozsváron kelt, függőpecséttel megerősített oklevelével. Ez tipikus székely családi címer: a szablyát tartó vörös darabont kék mezőben, továbbá az oromdíszben megismételt katona ezúttal búzakalászokat tart – utalva arra, hogy valójában földműveléssel foglalkoztak, de ahányszor szükség volt, hadba szálltak a haza védelmében.
