A közelgÅ‘ választások idÅ‘nként elcsüggesztÅ‘ tragikomikus vagy éppen agresszÃv jelenségeket produkálnak, az eredeti demokrácia (Ion Iliescu találó kifejezése) évadai alatt még nem volt ennyire eldurvuló és ennyire primitÃv a választási kampány.
Az embernek az az érzése, kedvetlenül belenézegetve számtalan romániai tévéadó számtalan választási műsorába, hogy a jelöltek nagy részének halvány segédfogalma sincsen arról ― vagy ha mégis, akkor gondosan titkolja ―, hogy milyen katasztrofális helyzetben a világgazdaság, hogy a bankcsÅ‘dökkel beköszöntÅ‘ globális pénzügyi válság kihat a világgazdaságra is, Ãgy azután nagy európai országokban is a gazdasági növekedés lelassulása, recesszió várható, ami nagy hatással lehet Romániára is, hiába legyintenek a képviselÅ‘- és szenátorjelöltek, hogy minket nem ér (?). Most nemcsak a hazai gazdaságra leselkedÅ‘ veszélyekre célzunk ― hitelhiány miatt számtalan cég bukhat be, ami növelheti a munkanélküliséget, csökkentheti a belsÅ‘ fogyasztást, inflációt gerjeszthet ―, hanem arra, hogy a több millió külföldi román munkavállaló is igen nehéz helyzetbe kerülhet. A spanyol, az olasz, a német gazdasági válság miatt Románia elveszÃtheti az általuk hazahozott eurómilliárdokat, amelyekbÅ‘l ,,élt", s hatalmas munkanélküliséggel számolhat a következÅ‘ kormány. De mintha a jelöltek ennek nem lennének tudatában: Ãgéreteikkel Dunát, Tiszát, Oltot, Zsilt lehetne rekeszteni, most nem is szólva a szÅ‘ke SzeretrÅ‘l vagy a Ialomiţáról… S az is bizonyos, a már évek óta megkezdÅ‘dött trend is folytatódik: a gazdasági élet számos képviselÅ‘je akar ― átmenetileg? ― átlépni a politikába, ezzel is saját cégeinek gazdasági helyzetét erÅ‘sÃtendÅ‘, hiszen kéz kezet most, s aki közel ül a tűzhöz, nehezebben fázik meg. Arról van szó, hogy az unió által a Romániára leselkedÅ‘ veszélyek legveszélyesebbjének tartott korrupció, a politikai osztály heteken belüli átrendezÅ‘dése után, pontosan a gazdasági élet szereplÅ‘inek számottevÅ‘ ,,megérkezése" miatt (és itt üt vissza, hogy ma sincs összeférhetetlenségi törvény!) a korrupciót nemhogy visszaszorÃtani, de megfékezni sem lehet majd, hanem mint egy fekete lyuk, szippantja magába a gazdaságot, növelve a politikusok személyi befolyásának számottevÅ‘ növekedésével is a kiirthatatlan szürke gazdaság szerepét. Mit mondjak, gyönyörű és derűs (közel)jövÅ‘ elé nézünk.