Törékeny többsége van az RMDSZ-nek a dálnoki községi tanácsban, ahol öten képviselik a szövetséget, négy testületi tag pedig az Erdélyi Magyar Szövetség soraiból került ki. Mivel az egyik RMDSZ-színekben megválasztott tanácstag elhunyt, a tisztségbe új képviselőt iktattak be tegnap, miközben az ülésen sértődések, panaszok is felszínre kerültek.
Az elhunyt Porum Kerekes László RMDSZ-es tanácstag helyét Berecki Attila veszi át, aki – miután a kézdivásárhelyi bíróság igazolta mandátumát – Ráduly István, Kovászna megye kormánymegbízottja jelenlétében tegnap le is tette a hivatali esküt.
A művelődési otthon nagytermében tartott tanácskozás elején a prefektus megdorgálta az önkormányzati képviselőket, hangsúlyozva: tisztségük révén felelősséggel tartoznak falusfeleiknek. Azért vannak a polgármester mellett, hogy munkáját segítsék és ne pedig akadályozzák. A vita előzménye, hogy egy korábbi ülésen a tanács EMSZ-es tagjai nem szavazták meg egy másfél millió lejes pénzösszeg felhasználását a község tartalékalapjából.
A dálnoki széthúzással szemlátomást tisztában lévő prefektus kifejtette: azon kell munkálkodni mindenkinek, hogy a szülőfaluban megélhetést lehessen teremteni, az embereknek ne kelljen otthonuktól több száz, vagy akár ezer kilométerre dolgozniuk. „Önök az itt élő emberek javát, boldogulását kell hogy szolgálják. Az nem megengedett, hogy ha valaki azt mondja fehér, akkor a másik csak azért is feketét kiáltson” – mondta.
Az EMSZ részéről Máté Péter József elmondta: nem tudja elfogadni azt, ahogy az egyszerű többség fogalmát értelmezik a testületben. Ő úgy látja, hogy ha a tanácsnak kilenc tagja van, akkor annak fele 4,5, így – szerinte legalábbis – 5,5 tanácsos támogatására lenne szükség, amikor ilyen voksolás történik, vagyis kerekítve hat szavazatra. Ennek kapcsán a prefektus rosszallását fejezte ki. „A tanácsban nem úgy kell gondolkodni, hogy ha a párt eldönti, hogy nem szavaz meg valamit, akkor önök közül senki sem szavazza meg. Egyetértek azzal, hogy akár egyik, akár másik tömörülésből kerülhetnek ki másként gondolkodók, ez normális is. Viszont pártvonalon mindent leszavazni, nem jó ötlet, a széthúzás nem tesz jót egy kis közösségnek. Arra kérem önöket, hogy ami a község és a közösség fejlődését előbbre viszi, azt támogassák, ne kisebbségben vagy többségben gondolkodjanak” – magyarázta Uzon korábbi polgármestere, aki rávilágított egy alig ezer lakosú kis település fejlődési lehetőségeire is. „Önöknek nincs akkora pályázási mozgásterük, mint egy nagy településnek, viszont kisebb összegek révén is szépen lehet fejleszteni. Mindig legyen a fiókban két-három megvalósítási tanulmányuk, kész tervük, hogy a kiírásokra le lehessen csapni” – magyarázta, hozzátéve, hogy Uzon az évek során így tudott lehívni mintegy 27 millió euró pályázati pénzt. Helyi, pozitív példaként emelte ki Dálnok szennyvízhálózatának kiépítését, amire Csernátonnal közösen pályázott a községháza.
Kiderült az is, hogy az említett másfél milliós pénzösszeget miért nem szavazta meg az EMSZ frakciója. Állításuk szerint kellő magyarázat hiányában nem értették meg, hogy mit fed a költségvetési hiány, illetve azt, hogy gyakorlatilag nem veszteségről van szó, hanem a fejlesztési oldalon olyan tételekről, amire a fedezetet – az előző évek gyakorlatát folytatva – a korábbi évek során felgyűjtött tartalékalapból teremtik elő. Az ügyben a községháza könyvelőnője pontosított, hangsúlyozva, hogy a hiányt ebben az esetben nem szó szerint kell értelmezni.
A prefektus beszéde hatásosnak bizonyult, a napirenden lévő összes tervezetet – így a szakbizottságok összetételének megváltoztatását, a tartalékalap felhasználását, a 2022-es költségvetést és fejlesztési terveket – egyhangúlag megszavazták
