A külügyminiszter Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Kelemen Hunor kormányfő-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke társaságában érkezett Sepsiszentgyörgyre. A székelyföldi körút első állomása Marosvásárhely volt, ahol Péter Ferenccel, a megyei önkormányzat vezetőjével, Sóos Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével, illetve az RMDSZ más elöljáróival találkozott. Sepsiszentgyörgyön egyeztetett Antal Árpád polgármesterrel, majd Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének társaságában meglátogatta a Gyöngyvirág utcai református templomot, és megtekintette a Diakónia Alapítvány épülő idősgondozó és gerontológiai központját, melyet Tóth Anna, az alapítvány idősgondozó szolgálatának vezetője mutatott be. A létesítmény a magyar kormány támogatásával valósul meg.

A Sepsi OSK új stadionjához is ellátogatott Szijjártó Péter. Fotó: Sepsi OSK

Sepsiszentgyörgyi látogatásának utolsó állomásaként a Sepsi OSK-nak a magyar kormány támogatásával felépült stadionját tekintette meg a klubelnök Diószegi László társaságában.

A magyarság jövőjét meghatározó választás előtt

Az idősgondozó épületénél Kelemen Hunorral és Antal Árpáddal közös rövid sajtónyilatkozatában Szijjártó Péter elmondta: nagy örömére szolgál, hogy Sepsiszentgyörgyön lehet, amint azt Antal Árpád polgármestertől megtudta, az évkönyvek szerint 1867 óta nem történt ilyen, hogy Magyarország éppen hivatalban lévő külügyminisztere a városban járt volna. A miniszter szerint ez egyrészt szégyen, másrészt örömére szolgál, hogy ő lehet az első, aki eljött, meglátogatva a „legkeletibb vármegyét”. Szijjártó Péter rámutatott: olyan létesítményt látogattak meg, melyet a református egyház épít annak érdekében, hogy a közösség fennmaradjon, identitását megőrizze, és a jót szolgálja. Székelyföldön, Erdélyben több száz más létesítményhez hasonlóan a sepsiszentgyörgyi idősgondozó is a magyar kormány pénzügyi támogatásával valósul meg.

A Gyöngyvirág utcai református templomban

Szijjártó Péter emlékeztetett: 2010-ben jelentős fordulópont jött el a nemzetpolitikában. Az azt megelőző időszak kormányai ellenséges, lekicsinylő viszonyulást mutattak a határon túli magyarokkal szemben, míg a jelzett dátum után ezen közösségek támogatása és megerősítése került a magyar kormány nemzetpolitikájának fókuszába. Körútján olyan létesítményeket tekintettek meg – oktatási beruházások, egyházi vagy sportlétesítmények – amelyek a magyar kormány támogatásával jöttek létre, és amelyek nélkül a magyar identitás megőrzése nehezebb lenne.

A magyar külügyminiszter továbbá rámutatott: hamarosan Magyarországon egy olyan parlamenti választásra kerül sor, mely az egész magyar nemzet – az anyaországiak és a határon túli közösségek – jövőjét meghatározza. Arra kérte az erdélyi, székelyföldi magyarságot, hogy vegyenek részt a választáson, foglaljanak állást abban a kérdésben, mely a magyar nemzet sorsát hosszútávon alakítja. Emlékeztetett, a jogszabályi és technikai feltételek adottak, biztosított a lehetőség, hogy egyetlen szavazat se vesszen el. Március 19-től mindhárom Románia területén működő diplomáciai külképviseleten, minden nap 6 és 21 óra között az itt élő magyar állampolgárok személyesen leadhatják a szavazatukat. Számítanak arra, hogy az erdélyi, székelyföldi magyarság kifejezi akaratát Magyarország, a magyar nemzet jövőjével kapcsolatban.

Sajtónyilatkozat az idősgondozó udvarán

Szijjártó Péter ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy amennyiben a jelenlegi kormánynak ismét bizalmat szavaznak az emberek, a Magyarországon határain túl élő magyar közösségek számíthatnak az itt elindított fejlesztések folytatására a gazdaság, az oktatás, az egyházi közösségek, valamint a kulturális indentitás megőrzését célzó, illetve a sporttevékenységek támogatását szolgáló programok szintjén egyaránt.

Államközi kapcsolatok: jók, de van, mit javítani

A külügyminiszter méltatta azt a stabilizáló szerepet, melyet az RMDSZ a romániai belpolitikában betölt, hogy a kormányzati struktúra megszilárdításához a szövetség mindvégig megbízhatóan és kiszámíthatóan járult hozzá. Hozzátette: az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Magyarország és Románia államközi kapcsolataiban, a szövetség kormányzati szerepvállalása jótékony hatással van a magyar-román együttműködésre. Itt élünk egymás szomszédságában, érdekeltek vagyunk egymás sikerében, és itt az ideje, hogy ezt mindkét szereplő, mindkét oldalon felismertje – fogalmazott.

Újságírói kérdésre Szijjártó Péter elmondta: mindenképp folyamatában érdemes nézni a kétoldali kapcsolatok dinamikáját. Ha az elmúlt tíz évet veszik, akkor kimondható, hogy ezek a kapcsolatok most vannak a legjobb állapotban. Nyilván, ezzel nem elégedettek, mert még ennél sokkal jobbat szeretnének. Ezért fontos az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, mert mióta ez megvan, a kétoldali államközi kapcsolatok is gördülékenyebbé váltak. Bizonyos, az európai jövőt meghatározó stratégiai kérdésekben egy oldalra tudnak helyezkedni Romániával, illetve kétoldalú praktikus, az emberek mindennapjait meghatározó közös programokat tudnak gyakorlatba ültetni. Ilyen a gazdasági együttműködés kérdése, Románia ugyanis az egyik legfontosabb exportpiaca a magyar gazdaságnak, a magyar tőke egyik legfontosabb beruházási célpontja, ami a román gazdasági növekedéshez is hozzájárul, illetve az itt élő magyar közösségnek is jó. Kiemelten fontosnak tartja a határkeresztező infrastruktúra további fejlesztését, és reméli, hogy a közeljövőben a két ország energiaellátásának biztonsága terén is létrejönnek kétoldalú egyezségek. Az elmúlt évek tendenciáját pozitívnak látja, de még nincsenek ott, ahol szeretnék.

Választási részvételre buzdított Szijjártó Péter

Kelemen Hunor szerint a 3-4 évvel ezelőtti helyzethez képest sokat javultak a román-magyar államközi kapcsolatok, de még mindig van bőven, amit jobbítani. Ez az időszak, amikor szakpolitikai téren elég gyakoriak az egyeztetések, és ezeket még gyakoribbá kell tenni. A közös kormányülésre akkor kell sort keríteni, amikor ennek nem csak szimbolikus jelentősége van, hanem olyan döntések születhetnek, amelyek mindkét fél számára pragmatikus, mérhető eredményeket hoznak gazdasági, szociális, oktatási, kulturális téren. Kelemen Hunor szerint nem szabad az együttes kormányüléseket üres gesztussá lefokozni. Jó irányba haladnak a dolgok, és belátható időn belül a két kormány erre is sort tud keríteni. Jelenleg mindenki a magyarországi választásokra figyel, de a maguk részéről továbbra is azon vannak, hogy a kétoldali kapcsolatokat gördülékennyé tegyék. Olyan időket élünk, amikor az anyaországi és a külhoni magyarság eddig is közös érdekei még erőteljesebbek, és nem csak a Kárpát-medencében élő magyar embereké, hanem az összes ebben a térségben élő nemzetiségé is, gazdasági, politikai és minden tekintetben. Fontos, hogy létezik párbeszéd, és ez folyamatos – fogalmazott Kelemen Hunor.

A gazdasági fejlesztést erősítenék

Szintén a sajtó felvetésére Szijjártó Péter elmondta: magyar kormány nemzetpolitikájának alapvetése, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi jó a határon túli nemzeti közösségeknek, hanem meg kell kérdezni tőlük, mire van szükségük, hogy az életük jobb legyen. Amikor feltették a kérdést, a határon túli nemzeti közösségek vezetőitől azt a választ kapták, hogy amennyiben ezeket a közösségeket gazdaságilag meg tudják erősíteni, az a hosszú távú megmaradást biztosíthatja. Ezért döntöttek úgy, hogy sok-sok milliárd forintnyi támogatást nyújtanak a határon túli magyar közösségek tagjainak vállalkozásaik fejlesztésére, illetve hasonló nagyságrendben magyar vállalatok beruházásait támogatták.

Antal Árpád, Szijjártó Péter, Kató Béla

Antal Árpád ide kapcsolódva jelezte, örvend, hogy Szijjártó Péterrel ezekről a kérdésekről is beszélhettek, és azt kérte, hogy amint az elmúlt években a folyamatot elindították, azt felerősítve, felgyorsítva tegyenek meg mindent közösen, hogy minél több magyarországi vállalkozás jöjjön Erdélybe, Székelyföldre befektetni, és az itt megtermelt nyereség egy részét vigyék haza, másik részét pedig helyben fordítsák a közösség javára.