Tavaly januárhoz viszonyítva az élelmiszerek közül 25 százalékkal drágult a krumpli, 25-tel az étolaj, 13-mal a margarin, 11-gyel a cukor, 10 százalékkal a pékáru és a zöldség. A statisztikai intézet közlése szerint az üzemanyag 24,5 százalékkal került többe, a gázért 61, a távhőért pedig 21 százalékkal fizettek többet a fogyasztók.

Decemberhez képest 2022 januárjában átlagban 1,15 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára. 3,15 százalékkal drágult a búzaliszt, 3,08 százalékkal a pékipari termékek, 2,99 százalékkal a kukoricaliszt. Árcsökkenést csupán a citrusfélék és más délgyümölcsök esetében regisztráltak, 1,09 százalékosat. Tavaly decemberhez mérten idén januárban a földgáz ára 6,22 százalékkal, a hőenergia ára 6,39-cel, az üzemanyagoké 3,59 százalékkal nőtt. Egy hónap alatt átlagban 1,73 százalékkal drágultak meg a nem élelmiszer jellegű termékek.

Az infláció megállítása a Szociáldemokrata Párt (PSD) számára prioritást jelent – ezt Marcel Ciolacu, az alakulat vezetője jelentette ki egy vasárnap esti televíziós adásban. Ciolacu szerint a villamos energia és a földgáz drágulása okozta az áremelkedést. Emlékeztetett, jelenleg érvényben van az a sürgősségi kormányrendelet, amely 2 hónapig támogatja a háztartási fogyasztókat, a kis- és középvállalkozásokat és az élelmiszeripar ágazatát az energiaszámlák kifizetésében, ez alatt a két hónap alatt viszont az illetékes minisztériumnak és a kormánynak további javaslatokkal kell előállnia a következő időszakra – tette hozzá. Ciolacu szerint az áfacsökkentés az infláció csökkenéséhez vezet, de egyéb intézkedésekre is szükség van emellett. Rámutatott, ő idén semmiképpen nem javasolja az adótörvénykönyv módosítását, és hangsúlyozta, hogy ebben az évben biztos nem fognak új adók megjelenni. Kérdésre válaszolva elmondta, az egységes adókulcs megszüntetésével is egyetértene, rámutatva, hogy az uniós tagállamok túlnyomó többsége is megtette már ezt a lépést.

Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) 25 százalékról 20 százalékra csökkentése jelentené a megoldást a bérek emelkedésére. Cîţu egy vasárnapi Instagram-bejegyzésben azt írta, a hozzájárulás csökkentése esetén az átlagbérnek megfelelő összeget kereső személy mintegy 317 lejjel nagyobb fizetést kapna. A liberális pártelnök hozzátette, a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése növelné az emberek bevételeit, az áfacsökkentés pedig mérsékelné az inflációt.

Az elszabadult energiaárak miatt egyébként tegnap a kormány székháza előtt tüntettek az alumíniumipari szakszervezetek, a tüntetők azt kifogásolták, hogy a kormány csak a lakossági fogyasztók és kisvállalkozások számára vezetett be – egyelőre március végéig tartó – energiaár-korlátozást. Azt követelik, hogy a kormány a nagy energiafogyasztók esetében is a 2020. decemberi szinten fagyassza be a villamosenergia és a gáz árát. A kormány múlt pénteki ülésén memorandumban hatalmazta fel az energiaügyi minisztériumot, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Bizottsággal azoknak a nagy energiafogyasztó vállalatoknak az állami segélyezéséről, amelyeket a karbonkvóták alkalmazása esetén félő, hogy áttelepítenek a – szén-dioxid-kibocsátási korlátozások nélküli – szabályozatlan országokba. A kormány a munkahelyek védelmére hivatkozva kéri a beavatkozáshoz Brüsszel jóváhagyását. Az intézkedés az alumíniumipari vállalatokon kívül a – magas gázárak miatt – leállt marosvásárhelyi Azomures műtrágyagyárat is érintené. Dan Cărbunaru kormányszóvivő szerint a 2019–2021 között még engedélyezett állami támogatás bebizonyította hatékonyságát, Romániában a nagy energiaigényű iparágak termelik a GDP 6 százalékát.