Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok „elégtelenek” voltak, és Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni arra, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást. „A miniszter kollégáim közül senki sem válaszolt a közvetlen megkeresésemre. Két kis papirost kaptunk: egyet (Jens) Stoltenberg tisztségviselőtől, a NATO főtitkárától, a másodikat pedig Borrell tisztségviselőtől, az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől. Ezekben azt mondják: „ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését Ukrajna körül” – mondta a tárcavezető.

Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő azt közölte, hogy Stoltenberg és Borrell nem is szerepelt a Lavrov kérését tartalmazó levél 37 címzettje között. Az orosz külügyminiszter tegnap azt is mondta Putyinnak, hogy Oroszország nem áll készen a vég nélküli tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra. A kijelentés nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult. „Nem egyszer elmondtuk már, hogy figyelmeztetünk a végtelen beszélgetések tarthatatlanságára az olyan kérdésekről, amelyek ma követelnek megoldást, de mégis, valószínűleg, a külügyminisztérium vezetőjeként azt kell mondanom, hogy mindig van esély” – fogalmazott Lavrov. „A tárgyalások természetesen nem folytatódhatnak a végtelenségig, de e szakaszban azt javasolnám, hogy folytassák és bővítsék ki őket” – tette hozzá.

Lavrov azt is elmondta, hogy az orosz garanciaigényekre adott válasz nem elégítheti ki Moszkvát. Közölte, hogy Washington nemet mondott a Moszkva által felvetett három kulcskérdésre, arra, hogy a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es álláspontokhoz, amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását, amelyben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra ebben a formában. Fontosnak nevezte, hogy nemzetközi dokumentumokba foglalták: egyetlen ország, egyetlen országcsoport, egyetlen szervezet sem uralhatja az EBESZ térségét. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO és „a helyét kereső Európai Unió” megpróbálja elérni, hogy ők határozzák meg a kontinens további fejlődését. Megismételte, hogy az orosz felet elsősorban az amerikai válasz érdekli, mert mindenki számára világos, hogy a nyugati táborban ki játssza a főszerepet. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is igyekszik választ kapni nyugati partnereitől a Moszkva által a biztonsági garanciákkal kapcsolatban feltett kérdésekre, miközben más aspektusokban fejleszti a párbeszédet.

Közben felhívást intézett Moszkvához Olaf Scholz német kancellár is. A moszkvai vezetésnek sürgősen enyhítenie kell az orosz–ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget – közölte a német kancellár tegnap, kijevi és moszkvai útja előtt. Olaf Scholz a Twitteren azt írta: egyetért Németország szövetségeseivel abban, hogy az „újabb katonai agresszió nagyon súlyos következményekkel járna Oroszország számára”. „Az európai békét fenyegető nagyon-nagyon komoly veszélyt tapasztalunk, ezért sürgősen várjuk Moszkvától a feszültség csökkentésének jeleit” – tette hozzá Olaf Scholz. A kancellár előbb Kijevben, majd pedig Moszkvában folytat megbeszéléseket „az ukrán határon kialakult, továbbra is nagyon súlyos helyzetről”. „Kijevben fontos számomra, hogy kifejezzem Ukrajna iránt tanúsított szolidaritásunkat és folyamatos támogatásunkat” – írta a szociáldemokrata politikus, aki vasárnap óta tesz közzé bejegyzéseket a Twitteren, és az első német kancellár, aki használja ezt a közösségi oldalt.

A szövetségi kormány adatai szerint Németország 1,8 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, amióta Oroszország 2014-ben bekebelezte az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Az ARD országos köztelevízió szerint Olaf Scholz Kijevben várhatóan a gazdasági-pénzügyi támogatás folytatására tesz ígéretet, és ismét elhárítja azt az kérést, hogy Németország szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ugyanakkor biztosítja partnereit arról, hogy továbbra is vizsgálják, miként segíthetik Ukrajna védelmi képességének erősítését más katonai felszerelésekkel, például éjjellátó készülékekkel.
 

El kell kerülni a háborút

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap telefonon egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az orosz–ukrán határon kialakult válsághelyzetről – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A két vezető megállapította, hogy a helyzet romlik, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében. Leszögezték: szükség van a további párbeszédre, a háború elkerülése ugyanis egész Európa, így Magyarország érdeke is.