Az egységes segélyhívó rendszer romániai kezelője ugyanakkor ismét felhívta a lakosság figyelmét a segélyhívó szám felelős használatának fontosságára, és emlékeztetett, hogy operátorai, illetve a mentőszolgálat, rendőrség, katasztrófavédelem, csendőrség és hegyimentők diszpécserei a nap minden órájában a lakosság rendelkezésére állnak.

Míg 2004-ben és 2005-ben az összes hívás több mint 90 százalékát a nem sürgősségi hívások tették ki, tavaly ez az arány 40,73 százalékra csökkent. Az adatok azt mutatják, hogy a polgárok évről évre egyre felelősebben használják az 112-t, egyre többen vannak, akik csak akkor kérnek segítséget, amikor valódi vészhelyzetben vannak – állítja az STS.

A tavaly befutott 10 337 426 hívás közül 6 127 023 (majdnem 60 százalék) értesített valós sürgősségről. A fennmaradó 4,2 millió hívás között volt tévedésből vagy csínytevésből indított, de kis arányban sértő üzenetet tartalmazó hívás is. Ugyanakkor többen csak információkat szerettek volna kérni a 112-es számon.

A diszpécserek a hívások 51,23 százalékát a mentőszolgálathoz továbbították, 22,60 százalékát a rendőrséghez, 19,03 százalékát a katasztrófavédelemhez és SMURD-hoz, 4,44 százalékát a csendőrséghez, 2,69 százalékát más illetékes intézményekhez.

A következő megyékben volt a legmagasabb a sürgős hívások aránya a beérkezett hívások számához viszonyítva: Kolozsvár 70,62, Temes 69,94 és Bukarest-Ilfov 68,20 százalék. A következő megyékben jegyezték a nem sürgős hívások magas arányát: Gorj 62,41, Maros 58,64 és Kovászna 56,42 százalék.

Az STS operátorai tavaly október 18-án regisztrálták a legnagyobb számú beérkező hívást 24 óra alatt, 57 797-et, melyek közül 11 272 a koronavírussal volt kapcsolatos. A tavalyi év során egyébként 929 915 ilyen hívás érkezett a szolgálathoz, melyek közül több mint 247 ezer októberben, ami átlagban napi 8000 hívást jelentett – mutat rá az STS. (Agerpres)