Alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek mindeddig lehetővé tették, hogy a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) bevonják a bűnüldözésbe.
Az alkotmánybíróság már 2016-ban megszüntette a SRI által a bűnvádi eljárások keretében – főleg korrupciós ügyekben – végzett lehallgatások jogalapját, ezért az akkori, Dacian Cioloș vezette szakértői kormány sürgősségi rendeletben szögezte le, hogy a titkosszolgálat nem gyakorolhat nyomozóhatósági jogkört, kivéve amikor a nemzetbiztonsággal és terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával elrendelt titkos információgyűjtésre kap felhatalmazást. A rendelet lehetővé tette, hogy az érintett ügyészségek, amelyek korábban a SRI „szolgáltatásait” vették igénybe, saját embereikkel, de a SRI infrastruktúráját használva folytassák a lehallgatásokat.
A kormány által elfogadott sürgősségi rendeletek azonnal hatályba lépnek, de a végrehajtó hatalom beavatkozását a jogalkotásba utólag a parlamentnek is meg kell erősítenie, módosítania vagy elvetnie. Ebben az esetben a parlament csaknem öt évvel később, tavaly novemberben erősítette meg (módosítás nélkül) a Cioloș-kormány lehallgatásokról hozott rendeletét. Ezt követően az alapjogi biztos és 51 törvényhozó is alkotmányossági óvást emelt a 283 szavazattal (alig 10 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett) megerősített jogszabály ellen.
Az ombudsman szerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást az, ha egy titkosszolgálatot bármilyen módon a büntetőeljárás részesévé tesznek, még akkor is, ha nem kezdeményezője, hanem végrehajtója egy titkos megfigyelésnek. Az ombudsman óvásának helyt adva az alkotmánybíróság most hatálytalanította azokat a cikkelyeket, amelyek lehetővé tették, hogy a bűnvádi eljárásba a SRI-t is bevonják. A taláros testület döntése nyomán a 2016-os sürgősségi kormányrendelet többi előírása érvényben marad, a rendelet parlamenti megerősítésének – és immár módosításának – eljárását azonban elölről kell kezdeni.
