Továbbra is kötelező a maszkviselés a nyilvános zárt terekben, a közszállításban és a vásárcsarnokokban – hangsúlyozta Alexandru Rafila egyészségügyi miniszter a tegnapi kormányülésen, miután az alkotmánybíróság előző nap eljárási mulasztás miatt érvénytelenítette a kültéri maszkviseléssel kapcsolatos, 2020 novembere óta érvényben lévő sürgősségi kormányrendeletet.
A miniszter elmagyarázta, két különböző jogszabályról van szó: az egyik a most alkotmányellenesnek nyilvánított 2020/192-es sürgősségi kormányrendelet, amely a kültéri maszkviselést tette kötelezővé. Ha az erre vonatkozó alkotmánybírósági döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben, a hatóságok ennek szem előtt tartásával fognak eljárni – mondta. A tömegközlekedési eszközökön, zárt tereken, piacokon történő maszkviselésre azonban egy másik jogszabály, az 55-ös törvény vonatkozik – hangsúlyozta Rafila. „Tehát egyértelmű, hogy a zárt tereken történő maszkviselés szabálya nem szűnik meg” – tette hozzá az egészségügyi miniszter. A tárcavezető rámutatott: a törvényes előírásoktól függetlenül is, a maszk nem megszorítás, hanem közegészségügyi védőeszköz, amely a fertőzés közösségi terjedését akadályozza, s amellyel az emberek a saját egészségüket és környezetükét védik.
Rafila úgy vélekedett, hogy a roppant fertőzőképes omikron vírusvariáns által előidézett mostani, ötödik járványhullám idején a védőmaszk „talán még az oltásnál is fontosabb” eszköze a fertőzés megelőzésének.
A kormányülésen Nicolae Ciucă miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kültéri maszkviselés mindaddig kötelező marad, amíg a Hivatalos Közlönyben meg nem jelenik az alkotmánybíróság indoklással ellátott határozata. A kormányfő ugyanakkor felhívást intézett a lakossághoz a fertőzés elleni védekezés folytatása, a maszk további használata érdekében.
A hatóságok azért kerültek bajba a hatályos járványügyi korlátozások betartatásával, mert a médiumok többsége úgy tálalta az alkotmánybírósági döntést, hogy „alkotmányellenes a védőmaszk”, azt sugallva, hogy egyenesen törvénysértő a további viselése. Romániában amúgy is nagyon magas a vírustagadók aránya, az egyik tavalyi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem hisz a koronavírus létezésében, a járványról szóló híreket propagandának tartja. Egy idei felmérés szerint pedig a románok kétharmada egyetért azzal az állítással, miszerint a koronavírus-járványt a „globális elit” idézte elő, hogy ellenőrzése alá kényszerítse a világ lakosságát.
Korábban maga az egészségügyi miniszter sietett jelezni, hogy a napi fertőzések számának csökkenése közepette a kormány lazításokat fontolgat, most azonban arra figyelmeztetett, hogy korai még lazítani, amíg a COVID-kórházakban nem csökken az intenzív terápián ápolt súlyos betegek, illetve a betegségben elhunyt áldozatok száma.
Az ötödik hullám járványgörbéje két hete tetőzött, azóta az új esetek száma jelentősen visszaesett, a halálos áldozatoké azonban továbbra is növekszik. A stratégiai kommunikációs törzs tegnapi jelentése szerint a keddi nap folyamán 17 447 új fertőzést diagnosztizáltak, s ez 30 százalékkal marad el az utóbbi két hét átlagától. A tegnapi jelentésben szereplő 171 haláleset viszont 42 százalékkal magasabb a kéthetes mozgóátlagnál. A kórházakban 10 050 koronavírusos beteget ápolnak, 11 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban, a súlyos esetek száma azonban néhány százalékponttal nőtt az utóbbi héten, jelenleg 1156-an részesülnek intenzív terápiában.
