Az ítélet

Magyarország és Lengyelország tavaly március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben. Döntésének indoklásában az uniós bíróság közölte: elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket. A bíróság kimondta, a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul. A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.

Kormánypárti reakciók

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítéletet hozott az Európai Unió bírósága Magyarországot érintően a gyermekvédelmi törvény miatt. Varga Judit a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. Szerinte az ítélet „egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket”. „Brüsszel nem tudja annyiban hagyni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A bürokratikus elit nem akarja elfogadni a magyarok szabad döntését és véleményét” – fogalmazott Varga Judit.

Később a Kormányinfón úgy fogalmazott: a döntés nem érte a kormányt meglepetésként, mivel a bíróság elnöke korábban már utalt arra, milyen tartalmú ítéletre számíthat Magyarország.

A Fidesz hasonlóan reagált az ítéletre. A kormánypárt közleményében úgy vélekedett, Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni.

„Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt, még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – írta a Fidesz. A kormánypárt szerint Brüsszelben „előre meg volt írva az ítélet Magyarország ellen”, kihirdetését pedig a magyar választásokra időzítették, így akarják a „Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldalt” hatalomra segíteni.

Ellenzéki reakciók

A (magyar) hatpárti ellenzéki összefogás arra hívja fel a figyelmet reakciójában: az Európai Bíróság döntése után áprilisban már az uniós forrásokról is döntenek a választók. Szerintük a testület állásfoglalása után „egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetnie”, hiszen „az uniónak joga lesz szankciókkal sújtani a jogállamisági normákat megsértő tagállamokat”.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője is azt emeli ki: „ez az ítélet most arról szól, hogy az uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat”. Fontos korszakhatárnak nevezte a döntést közleményében Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, mondván, zöld utat kapott az uniós források kifizetésének jogállami elvárásokhoz rögzítése, „amely egyúttal véget vet az orbáni maffiarendszer uniós közpénz-zabálásának is”. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közösségi médiaoldalán „hatalmas győzelemnek” nevezte a döntést az uniós értékek megvédésén dolgozók és hatalmas pofonnak Orbán Viktor számára. Jakab Péter, a Jobbik elnöke szerint az Európai Unió Bírósága úgy döntött: tolvajra nem bíznak közpénzt. „Április 3-án jöhet a mi döntésünk is, a magyar népítélet” – vélekedett a Jobbik elnöke.

Lengyel reakció

Az Európai Unió Bíróságának ítélete az uniós szerveknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket – jelentette ki rendkívüli sajtóértekezletén Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Lengyelország azért fordult az EU Bíróságához, mert úgy ítélte meg, hogy a jogállamisági feltételrendszer túlmutat az alapszerződésekben rögzített jogi alapokon – mondta a szóvivő. Újságírói kérdésre a kormányszóvivő kifejtette: az ítélet tükrében nincs jogi alapja annak, hogy a Lengyelországnak járó uniós pénzeszközöket felfüggesszék. Ebben az összefüggésben törvénytelennek nevezte, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet. A jóváhagyás késleltetését Müller politikai indíttatású lépésnek minősítette.

Mi következik?

Az Európai Unió Bíróságának döntése lehetővé teszi, hogy az EU jobban megvédje az uniós költségvetést és az unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen közleményében arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most elemezni fogja az ítélet indoklását és lehetséges hatását a további lépések érdekében. „Az ítéletet figyelembe véve a következő hetekben olyan iránymutatásokat fogunk elfogadni, amelyek egyértelművé teszik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását” – fogalmazott.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közleményében kijelentette: az uniós bírósági határozat megerősíti az Európai Parlament álláspontját, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését a jogállamiságot sértő nemzeti kormányok visszaéléseivel szemben. Hangsúlyozta: az uniós parlament elvárja az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb alkalmazza a mechanizmust.