Mikuláskor a tengerpartra, ki hallott még ilyet ? – morfondíroztam, miközben a konstancai gyors hol szelíden, hol vadabbul ringott-rengett alattam, s maszkom mögé rejtőzve újra belemélyedtem előadási jegyzeteim csinosításába.
Igen, Mamaiára igyekeztem: abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy bemutatót tarthattam egy mezőgazdasági társulás év végi közgyűlésén az általam forgalmazott mezőgazdasági drónokról, amit közös megegyezéssel kibővítettem egy aktuális témával is, a tápanyagellátás mikrobiológiai segédlettel történő pótlásával. Természetesen örömmel mondtam igent a meghívásnak. A dróntechnológia mint a precíziós mezőgazdaság egyik alappillére még jócskán igényli a népszerűsítést, minél többen ismerkednek meg vele, annál egyszerűbb lesz majd a széles körben való elfogadásuk, hadrendbe állításuk. Amint a gazdák felmérik, hogy a kezdeti idegenkedés leküzdése után mennyi előnnyel járhat egy ilyen berregő izé használata (amelynek még az ára sem utolérhetetlen, hiszen 12–15 ezer euróért már napi 50–80 hektár permetezésére alkalmas gépet lehet vásárolni), a traktorok permetezésben betöltött szerepe valószínű, hogy nagyon vissza fog szorulni. Cégünk már harmadik éve kapcsolatban van a második legnagyobb keleti dróngyártóval, értékesítésünk viszont jelenleg inkább még csak a déli megyékre korlátozódott.
A műtrágyakrízis miatt a különféle talajoltó készítmények, a magyarországi AGRO-bio Kft. nálunk már másfél évtizede ismert BactoFil A10 és BactoFil B10 nitrifikációs tulajdonsággal (is, de nem csak!) bíró talajoltó készítményeinek aktualitása vitathatatlan. Ezen két elismert termék mellé a gyártó az utóbbi években több mint tíz másik, szinergikus hatással is bíró kiegészítő alga- vagy baktériumkoktélt is előállított, a növényi maradványt gyorsan lebontó BactoFil Celltől a mikorrhizát (gyökérkapcsolt, a növénnyel élettanilag szorosan összefonódó, azt a tápanyag-felvételben segítő talajlakó gombákat – szerk. megj.) serkentő Symbivit készítményen át a biológiai talajtakarást és erózióvédelmet biztosító Algater talajalgáig.
Az észak-mamaiai Scoica komplexum tán nálunkfelé is ismert, a létesítmény téliesített (és ünnepire díszített) teraszán széles mosollyal, lehengerlő kedvességgel fogadott Radu Mihailov, a Bio Top Dobrogea mezőgazdasági társulás elnöke. A meglepetések meg sorban következtek: szigorú ülésrend, mindenki előtt az alkalomra nyomtatott mappák, bennük a társulás előző határozatai, statisztikák, pénzügyi kimutatás, egyéb szóró anyagok, ismertetők...
Ha nem is magyaros pontossággal, de a meghívottak, tagok is lassacskán megérkeztek, így kisebb csúszással, de az elnöki beszéddel kezdetét vette a gyűlés. Érdekes adatok hangzottak el: az egyesületet még 2020-ban megálmodták, de a járványhelyzet és egyéb buktatók miatt csak 2021-ben jegyezték be, 10 taggal és 2500 hektárral indultak, de ez az év végére 54 farmerre és 9400 hektárra duzzadt. Mint látható, nem a délen megszokott óriásfarmokról, hanem szerényebb, másfél-kétszáz hektáros családi gazdaságokról van szó, és ami a legfontosabb: ezen gazdák egyik elkötelezett célja a részleges, de inkább teljes konverzió a biotermelés irányába. Mihailov elnök úr külön kiemelte az egyik tagjuknak, Lorena Garbannak, egy ifjú, de annál harciasabb agrármérnök-tanoncnak a teljesítményét, aki már 100 százalékban áttért a biogazdálkodásra.
Szeles Imre kertészmérnök
(folytatjuk)
