Aztán azzal fenyegették, hogy ha netán tovább lép Ukrajna területén, akkor további ellenlépésekkel fogják sújtani. És most már Putyin (csak azért is?), előrelépett Ukrajnában, így várhatja az újabb szankciókat, amelyekre újabb ellenlépésekkel válaszolhat. Épp azt nem tudni még, hogy a békés európai polgárra mennyire ütnek majd vissza ezek a szankciók.

De lássunk egyelőre néhányat a mostanig felvázolt, szelídebb büntetések közül.

Az unió egyhangúlag elfogadott egy büntetéscsomagot, ami minket nem, csakis az orosz parlamenti képviselőket érinti, akik számos országba most már nem mehetnek, és megtiltja az orosz hatóságoknak az európai pénzpiacokhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Bár neves újságok azt írják, hogy ezek a szankciók annyit érnek, mint holt lovon a patkó, és nem ártanak (eléggé) Putyinnak.

Az Egyesült Királyság, amelyik eddig az orosz és más oligarchák pénzmosodája volt, most köpött és lépett. A pénzmosodákat az oroszok előtt bezárják, és öt orosz bank, valamint három gazdag orosz állampolgár nagy-britanniai vagyonát lefagyasztják – biztosan azért, nehogy a mosásra váró piszkos pénzek megbüdösödjenek. (Méghogy a pénznek nincs szaga…) De azért érdekes, hogy Roman Abramovics nincs a szankcionáltak között – ha őt is kivonnák forgalomból, mi lenne az egyik leghíresebb angol futballcsapattal, a Chelsea-vel, amelyet ő vásárolt meg és pénzel azóta is?

Az amerikai elnök, Biden is bejelentette Amerika büntetőintézkedéseit. Szankciókat vezetnek be két orosz bank ellen is, az orosz kormányzat nem férhet hozzá a nyugati pénzpiacokhoz, és korlátozásokat vezetnek be az orosz elit egyes befolyásos tagjaival és családtagjaikkal szemben. A végén az oroszok nem tudnak tovább háborúzni, mert ugyebár ahhoz pénz, pénz és pénz kell, amit nem kapnak meg amerikai bankoktól. És a gazdag elit tagjai, szegények, a végén még nem mehetnek Las Vegasba sem, hanem kénytelenek lesznek például Dubajban üdülni. Az oroszok máris azt mondják, hogy az amerikai szankciók pontosan Amerikának fognak ártani. (Még jó, hogy nem nekünk).

Olaf Scholz német kancellár is jól odavágott és bejelentette, hogy nekik büdös az orosz gáz, nem is engedik be az Északi Áramlat 2. gázvezetéken. A kancellár nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogyan fedezi a kieső orosz gázmennyiséget, bár titokban biztosan van megoldása (26 millió háztartást fűtenek gázzal). Csak nehogy Putyin ellenlépésként elzárja a most működő vezetékekben is a gázt, és néhány millió embert fűtés és világítás nélkül hagyjon. Gondolom, a németek drágábban vesznek majd palackozott palagázt Amerikától. Úgy fognak sorban állni a palackozott palagázért, mint mi az átkosban butéliáért. Esetleg Scholz imádkozik, hogy legyenek enyhe telek, vagy ha ez se válik be, majd a globális felmelegedésre bízzák, hogy fűtsön a lakásokban.

Minket azzal biztatnak: az nem tevődik fel, hogy Romániát megtámadják az oroszok. Viszont nem vagyok nagyon nyugodt attól, hogy azt mondják, úgy drágul a gáz és a kőolaj a világpiacon, akár az arany. Persze nagyobb mennyiségű arany nélkül eddig is jól megvoltunk. Mondjuk, a világpiacra sem sűrűn járunk energiahordozót vásárolni, azt azonban láthatta mindenki, hogy az ukrajnai helyzet fokozódása előtt is alaposan megdrágult a házhoz szállított gáz és villanyáram – mi lesz ezután? Eddig magyarázat nélkül drágult minden, most az orosz–ukrán konfliktussal legalább a magyarázattal sincs baj. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke azzal biztat, hogy Európa új világra ébred, amelyikben 2000 dollárt fognak fizetni 1000 köbméter földgázért. Ha most a bosszúszomjas európai országok nem vesznek sem olajat, sem gázt Oroszországtól, a világ másik végén még mindig ott van Kína, aki bármennyit megvásárolna tőlük. A végén még összefognak az oroszok és kínaiak, akik tárt karokkal (és gáztározókkal) várják az orosz gázt, finomítóik pedig a finom kőolajat.

Aztán majd néhány év múlva olyan vicceket hallhatunk, amelyek úgy kezdődnek: Két kínai katona a Fehér Ház lépcsőjén oroszul beszélget…