Az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat - jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta: az Bizottság arra tesz javaslatot, hogy tiltsák ki az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet. "Ez minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel, tehát a rendelkezés érvényes az oligarchák magángépeire is" - tette hozzá. Hangsúlyozta továbbá, hogy "az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat Putyin háborújának igazolására." Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti "a kollaboráns fehérorosz rezsim" elleni szankciókat is.

Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva. "A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba" - mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén. Putyin "barátságtalan lépésnek" nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is "barátságtalan lépéseket" tesznek Oroszországgal szemben és "illegitimnek" nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai "különleges hadműveletbe". A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Ukrán delegáció indult Gomelbe Oroszország képviselőivel tárgyalni - jelentette ki Jurij Voszkreszenszkij, a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztala vezetője vasárnap a TASZSZ orosz hírügynökség szerint. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte, hogy Ukrajna megerősítette tárgyalási szándékát és hogy a felek Gomelben fognak találkozni. Megígérte, hogy Oroszország szavatolja az ukrán küldöttség útvonalának biztonságát. Megyinszkij szerint az orosz delegáció, amely elindult Minszkből Gomelbe, bármelyik napszakban kész a tárgyalásra, mint mondta: az ukrán katonák és polgári lakosok életének megmentése érdekében. Az orosz delegáció tagja még Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes és Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke.

Az ukrán elnöki iroda megerősítette vasárnap, hogy ukrán tárgyalóküldöttség fog találkozni az orosz féllel, a megbeszélést a fehérorosz határnál, Pripjaty folyó térségében tartják. Az elnöki iroda a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő vasárnapi telefonos megbeszélése során állapodtak meg ebben. "A politikusok megegyeztek abban, hogy az ukrán delegáció előfeltételek nélkül találkozik az orosz küldöttséggel az ukrán-fehérorosz határon, Pripjaty folyó térségében" - tájékoztatott Zelenszkij hivatala. Hozzátette: Lukasenka vállalta a felelősséget azért, hogy az ukrán delegáció útja, tárgyalásai és visszatérése során a fehérorosz területen állomásozó összes repülőgép, helikopter és rakéta a földön marad. Az elnöki iroda további részleteket nem közölt, azt sem árulta el, hogy kik az ukrán delegáció tagjai.

A francia elnök, Emmanuel Macron vasárnap diplomáciai egyeztetések sorozatát bonyolította - jelentette be az Elysée-palota, azaz a francia elnöki hivatal. Macron Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével "a szankciók szigorításáról" egyeztetett, és mindketten üdvözölték Japán döntését, hogy csatlakozik a G7 országokhoz a további szankciókat illetően. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott telefonos megbeszélésén Emmanuel Macron egyetértett abban, hogy el kell kerülni, hogy a "térség lángba boruljon", míg Ilham Aliyev azeri elnökkel a humanitárius segítségről egyeztetett a francia elnök, aki előző nap Moldova, Georgia és Fehéroroszország vezetőit hívta fel Oroszország szomszédjai közül. A francia elnök tárgyalt Abu-Dzabi trónörökösével, Mohamed bin Zájed al-Nahján herceggel is "a közös munkáról" annak érdekében, hogy "folytatódjék Oroszország elszigetelése az ENSZ Biztonsági Tanácsában". Vasárnap délután Macron Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökössel és Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel tárgyalt, szintén telefonon. A francia elnöki hivatal egyébként szombaton üdvözölte, hogy Kína tartózkodott annak az ENSZ-határozatnak a szavazásakor, amely az orosz csapatok kivonását sürgette Ukrajnából, így Oroszország magára maradt a vétójával.

Háborús helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség - jelentette ki a miniszterelnök vasárnap, az M1 aktuális csatornának adott rendkívüli interjújában, ahol azt meggyőződését is megerősítette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. A kormányfő az 1999-es délszláv háborúra, és a 2015-ös krími konfliktusra emlékeztetve hangsúlyozta: most és a korábbi helyzetekben is az volt a magyar álláspont, hogy Magyarországnak ebből a háborúból, ebből a fegyveres konfliktusból ki kell maradnia és erre kell összpontosítani az erőfeszítéseket. Úgy értékelt: amikor háború van, akkor zűrzavar lesz, és ideges, kapkodó, gyors lépéseket sürgető helyzet alakul ki. "Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, amely a háborús térséghez közel van - Magyarország, az szomszédos ország - ott ne következzen be. Ezt úgy hívjuk, hogy stratégiai nyugalom. Most arra van szükség." - fogalmazott. Kijelentette: óvakodni kell minden átgondolatlan, gyorsan meghozott döntéstől, esetleg népszerűnek hangzó, de következményeikben fel nem mért követeléstől és kezdeményezéstől. Ilyennek nevezte például azt, amit szerinte a magyar baloldal kér, hogy Magyarország küldjön katonákat a háborús övezetbe. Ez nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét - értékelt. Úgy vélte: erre nincsen semmi szükség, mint ahogy azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe. Hozzátette: szomszédos országban vagyunk, és azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek, onnan is vonultattak be katonákat.

Az Ökumenikus Segélyszervezet ma átadott segélyszállítmánya nem csak a humanitárius katasztrófa elkerülésében játszik rendkívül fontos szerepet, hanem javítja a kárpátaljai magyarság helyzetét is - jelentette ki Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az MTI-nek vasárnap. A KMKSZ alelnöke elmondta, hogy személyesen is megköszönte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a magyar kormány politikai és humanitárius támogatását, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az egyre súlyosabbá váló humanitárius helyzet enyhítésére tesz. Barta József az MTI tudósítójának hangsúlyozta: egyrészt fontosak az élelmiszer- és üzemanyag-szállítmányok, amelyek komoly segítséget jelentenek a lakosság, a megyében elhelyezett huszonötezer menekült ellátásában, illetve a mentőszolgálat, rendvédelmi szervek működése szempontjából. Másrészt pedig az ukránok is megtapasztalják, hogy "Magyarország, a magyar nép nem ellenség, hanem barát, jó szomszéd" - fogalmazott Barta József. A KMKSZ alelnöke rámutatott, hogy "nemcsak az a barát, aki fegyvert ad, hanem az is, aki ilyenkor azt adja, amire a legnagyobb szükségük van a kárpátaljaiaknak, nekünk, akik itt maradtunk, hogy kitartsunk ebben a nehéz időben". Azzal, hogy Magyarország befogadja és ellátja a háborús menekülteket, a kárpátaljai magyarok helyzetét is javítja, mivel gyengíti azoknak a pozícióit, akik a háborús helyzetet is álhírek gyártására, nemzetiségi ellentétek szítására használják - szögezte le Barta József.

A népirtás jeleit hordozza magán az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz invázió, amely miatt meg kell fosztani Oroszországot vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi videoüzenetében. Később az államfő a Twitteren bejelentette, hogy Ukrajna az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságához hivatalos keresetet nyújtott be Oroszországgal szemben. "Követeljük, hogy Oroszországot vonják felelősségre azért, mert az agresszió igazolása érdekében eltorzította a népirtás fogalmát. Arra kérjük a bíróságot, hogy haladéktalanul kötelezze az Oroszországi Föderációt a harci cselekmények beszüntetésére és a jövő hétre tűzzön ki tárgyalást" - hangsúlyozta Zelenszkij a Twitter-bejegyzésében. Az elnök a videoüzenetében terrorcselekménynek nevezte Oroszország Ukrajna elleni fellépését. Emlékeztetett: Oroszország hazudott, amikor azt mondta, hogy az ukrán polgári lakosságnak nem esik bántódása.

Közben Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap a Facebookon azt közölte, hogy az orosz invázió kezdete óta az orosz fegyveres erők mintegy 4300 katonát, 150 harckocsit és több mint 700, egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek az ukrajnai harcokban. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka videofelvételt tett közzé a Facebookon arról, hogyan robbantanak fel Bajraktar török gyártású harci drón - azaz pilóta nélküli repülőgép - segítségével egy orosz katonai járműkonvojt a Krím- félszigettel határos dél-ukrajnai Herszon megyében.

Oleh Szinyehubov, a kelet ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról adott hírt a Facebookon, hogy a megyeszékhelyt, Harkiv városát százszázalékosan az ukrán fegyveres erők ellenőrzik, jelenleg zajlik a település "megtisztítása a megszállóktól". Szavai szerint az ellenség teljesen demoralizált, Harkiv városában a haditechnikát az út közepén hátrahagyva 5-10 fős csoportokban adják meg magukat az ukrán katonáknak. Közölte ugyanakkor azt is, hogy a megye területén több irányban még heves harcok zajlanak.

Liz Truss brit külügyminiszter szerint London támogatja azt a felhívást, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására. Truss a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e ilyen alakulathoz. Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást. "Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben" - mondta a brit külügyminiszter. Liz Truss igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz.

Több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból - jelentette be szombat éjjel az intézkedés egyik kezdeményezőjeként a brit kormány. A londoni miniszterelnöki hivatal szombat éjjeli tájékoztatása szerint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és az Európai Bizottság közös közleményben ítélte el az Ukrajna ellen indított orosz háborút, amely a kommüniké szerint a második világháború óta kialakult alapvető nemzetközi szabályok és normák elleni támadás. A közleményt jegyző országok a dokumentum szerint biztosítani fogják, hogy ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai léptékű kudarcával végződjék. A kommüniké öt pontból álló cselekvési programot is tartalmaz, és az első pont rögzíti a kötelezettségvállalást egyes - egyelőre meg nem nevezett - orosz bankok leválasztására a SWIFT-ről.

Háborúellenes tüntetést tartottak Moszkvában a Szmolenszkaja téren, a külügyminisztérium előtt - jelentette vasárnap az Eho Moszkvi rádió. A rádió helyszíni jelentése szerint a hadműveleteket elítélő transzparenseket, valamint az ukrán és orosz zászlókat rohamrendőrök elkobozták, a tüntetők egy részét pedig rabszállító teherautókban elszállították. Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet vasárnap esti közlése szerint Oroszország 45 városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. Csaknem 5600 tüntetőt előállítottak, közülük több mint ezret a fővárosban. A megmozdulások egybeestek Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes és ellenzéki vezető meggyilkolásának hetedik évfordulójával. Sokan virágot helyeztek el a gyilkosság helyszínén, a Kreml közelében. Az orosz főügyészség kilátásba helyezte, hogy hazaárulásként értékelhető, ha valaki pénzügyi, anyagi-műszaki, tanácsadói vagy egyéb segítséget nyújt idegen országnak Oroszország rovására, az Ukrajnában végrehajtott "különleges hadművelettel" összefüggésben. Ez a bűncselekmény tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Mihail Fridman orosz milliárdos az Alfa-Bank társtulajdonosa a LetterOne befektetési cég munkatársainak írt levélben emelte fel szavát a háború ellen. "Erősen kötődöm az ukrán és az orosz néphez, és a jelenlegi konfliktust mindkettő számára tragédiának tartom" - idézte a Financial Times a Lvivben született Fridmant, aki 17 éves korában költözött át Oroszországba. Egy másik milliárdos, a fehérorosz származású Oleg Gyeripaszka, a Rusal és az En+ Group volt vezetője vasárnap a Telegram-csatornáján azt hangoztatta, hogy a béke nagyon fontos és mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat.

Legkevesebb százezer ember gyűlt össze vasárnap Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen. Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésen az eredetileg várt húszezernél nagyságrendekkel többen jelentek meg a német főváros központi, kormányzati negyedében. Az "Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának!" címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett. A rendőrség becslése szerint legkevesebb százezren tüntettek. Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető - a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke - kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma "az ukránok iránti szolidaritás erős jele". Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és "Putyin nem egyenlő Oroszországgal". Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni.

Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában Ukrajna mellett és az országban zajló orosz háború ellen. Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy "nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett". Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek "Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak". "A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen" - szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az "erő, a határozottság és az elszántság nyelvét". Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt.

Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre - jelentette be Olaf Scholz kancellár vasárnap a szövetségi parlamentben (Bundestag). A német kormányfő az Ukrajna elleni orosz háború miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésen aláhúzta, hogy a háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban "sokkal többet kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat". Vlagyimir Putyin orosz elnök - aki Ukrajna lerohanásával "kiírta magát a nemzetközi közösségből" - fel akar építeni egy "orosz birodalmat". Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, "és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést" – mondta. A védelmi képességek fejlesztésében nemcsak az kulcsfontosságú, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) rendelkezzék a legmodernebb fegyverekkel, eszközökkel és tudással, hanem az is, hogy egész Európa lépést tartson a világgal.

Az Ukrajna elleni orosz háborúban Németország első számú feladata, hogy "a történelem jó oldalán álló" demokráciaként támogassa Ukrajnát. Ezért döntött a kormány arról, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek - fejtette ki Olaf Scholz, utalva a szombati döntésre, amely szerint 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger légvédelmi rakétát szállítanak Ukrajnának, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel. A második számú feladat letéríteni Vlagyimir Putyint a háború útjáról, amely nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is "katasztrófába" vezeti. Ezt szolgálják a gazdasági, pénzügyi és egyéb szankciók, amelynek hatásait "hamarosan megérzik Moszkvában" - mondta Olaf Scholz. A harmadik feladat: megakadályozni a háború átterjedését más országokra. Ezért Németország feltétel nélkül kiáll minden NATO-tagállam mellett és megerősíti védelmi képességeit - emelte ki a német kancellár. Hozzátette: mindez nem érinti a második világháború utáni megbékélést az orosz néppel, mert az Ukrajna elleni agresszió nem az orosz nép, hanem "Putyin háborúja". A negyedik feladat az új, "előrelátó" energiapolitika kialakítása, az ötödik pedig a diplomáciai erőfeszítések folytatása - fejtette ki Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy Németország soha nem fogadná el, ha az erőszak bevonulna a politika bevett eszközei közé, és minden körülmények között készen áll a párbeszédre az orosz elnökkel. A kancellár beszéde végén kifejezte elismerését mindazok iránt, akik Oroszországban a letartóztatás kockázatának ellenére utcára vonultak a háború ellen, és köszönetet mondott azoknak is, akik Németországban tüntetnek az orosz elnök agressziója ellen.