A mezőgazdasági minisztérium február 16-án honlapján bocsátotta közvitára a nemzeti stratégiai terv ideiglenes változatát. Akinek javaslata volt a tervvel kapcsolatosan, azt megtehette február 26-ig. A minisztérium az új stratégiai terv kidolgozásához és leadásához az unió mezőgazdasági szakbizottságától március 31-ig kért haladékot. A beérkezett javaslatok elemzése és azok esetleges bekerülése után küldik el a stratégiát az unió mezőgazdasági szakbizottságához jóváhagyás végett.
Gyakorlatilag az új terv tartalmazza azon területeket, ágazatokat, amelyeket támogatnak az uniós vidékfejlesztési alapból, amihez a román állam költségvetéséből kötelezően hozzá kell tenni összegeket. Összesen 5,34 milliárd euró érkezik az unió vidékfejlesztési alapjából (2-es tengely), amihez hozzáadódik a román állam önrésze, így a teljes kifizethető összeg 5,878 milliárd euró lesz az öt év alatt. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) által juttatott különböző típusú támogatásokat és programokat továbbra is az unió Mezőgazdasági Garanciaalapjából fizetik.
Adrian Chesnoiu agrárminiszter a napokban nyilatkozott a témában: „A nemzeti stratégiai terv, ahogy a sokszoros átlátható és építő jellegű egyeztetés után elkészült, úgy érzem, hogy megfelel a termelők és a román falu szükségleteinek, nagyobb hangsúlyt fektetve azon területekre, ahol elsődleges a fejlesztés. Nagyon széles körű tárgyalásokat folytattunk azokkal, akiknek a terv készült, így most egy komplex és koherens program van az asztalunkon, amelyet a konzultáció lejárta után elküldünk Brüsszelbe. Biztos, hogy a mezőgazdaságnak és a feldolgozóágazatnak több pénzre lenne szüksége, de biztosíthatom az összes gazdálkodót, hogy a stratégiai terv, kiegészítve a román állam költségvetéséből fizetett programokkal, megnyitja az utat egy korszerű, stabil és kiszámítható mezőgazdaság előtt.”
A miniszter nyilatkozatában néhány fontosabb szempontot, támogatási formát, valamint pályázható intézkedést említett az új stratégiából, egyeseket az unió Mezőgazdasági Garanciaalapjából (1-es tengely), másokat a vidékfejlesztési alapból (2-es tengely) fizetnek. A területalapú támogatást az állattartáshoz kötik az állandó gyepek esetében, az 1600 méter feletti területeken biztosítani kell a hektáronkénti 0,3 (legelő) számosállatot a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban. A mostani zöldítéses kifizetéseket a 2023 és 2027 közötti időszakban az úgynevezett ökosémák fogják helyettesíteni azzal a céllal, hogy az új közös agrárpolitika ambíciós környezetvédelmi követelményeinek eleget lehessen tenni. A tervben ötféle ökosémát állapítottak meg, amelyből három a környezetbarát gyakorlat betartását célozza a hagyományos gazdaságokban, egy, a termesztett növényfajok skálájának szélesítését és a vetésforgó kötelező bevezetését, a másik pedig a gyümölcsösök és szőlősök esetében a sorok közötti gyepesítést célozza. Ez elősegíti majd a biodiverzitás kialakulását és szélesítését, valamint az élőhelyek újraépítését. Támogatják azokat a hagyományos, 10 hektár szántó alatti gazdaságokat, amelyek vállalják, hogy területük legkevesebb egytizedét fehérjedús növényfajokkal vetik be (szója, paszuly, borsó stb.), vagy hogy a gazdaságuk területén hektáronként 0,5 számosállatot tartanak, valamint betartják a vetésforgót.
Az új stratégiában újdonság lesz, hogy bevezetik a szarvasmarháknál is az állatjóléti támogatásokat. A terv szerint az egyik típusú támogatást a fejőstehenek kapnák, amely 100,18 euró lenne egyedenként. Ezért szükségszerűen be kellene tartani néhány feltételt: az állatokat megfelelő szaktudású emberek nevelnék és ápolnák, az állatokat legkevesebb egyszer naponta ellenőrizni kellene, biztosítani az állatok szabad mozgását, az istálló nélküli tartásmódban biztosítani a minimális komfortot és a védelmet a szélsőséges éghajlati viszonyoktól, rendszeresen ellenőrizni a fejőberendezések állapotát, négy hónaponként kicserélni a fejőgumikat, gondoskodni a tőgy egészségi állapotáról, valamint naponta megfigyelni az állatok egészségi állapotát. Egyedenként 109 euró támogatás járna a szarvasmarha-növendékekre is. Egyéb feltételek mellett a vágásra szánt állatokat csak engedélyezett vágóhídnak kellene eladni.
A másik változás, hogy a vidékfejlesztési alapokból fizetett termékfeldolgozói támogatásnál a mezőgazdasági vállalkozások mellett a szövetkezetek is pályázhatnak, a maximális támogatás az új feldolgozók létesítése esetén 15 millió euró, a már meglevők korszerűsítésénél legtöbb 3 millió euró lehet.
Az agrárminisztérium a vidékfejlesztési alapból szándékszik létrehozni, elkülöníteni majd egy alapot, amelyből a kárt szenvedő mezőgazdászokat kárpótolnák.
Lesz egy teljesen új pályázható intézkedés az erdészet fejlesztésére, amely által támogatják az erdőkitermelésre használható felszerelések, gépek vásárlását.
Kiemelten támogatják az olyan beruházásokat, amelyek a káros, üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik, valamint azon beruházásokat, amelyek a biomasszát használják energiatermelésre. Továbbá támogatni fogják a mezei utak létesítését és korszerűsítését, valamint a községi utak korszerűsítését.
A miniszter a fiatal gazdák megtelepedési támogatásának folytatását is említette. A támogatás értéke 70 ezer euró lesz, viszont az intézkedés leírásánál az áll, hogy csak az állattenyésztők, zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermelők pályázhatnának a támogatásra. A pályázat letevéséhez szükséges minimális gazdasági nagyság a mostani 12 ezer euró SO helyett csak 8 ezer euró SO lesz.
Incze Péter
