Csapást fog mérni az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők kijevi technikai objektumaira és a 72. információs-pszichológiai műveleti főközpontra nagypontosságú fegyverekkel - figyelmeztetett kedden az orosz védelmi minisztérium. A moszkvai katonai tárca szerint a cél az Oroszország elleni információs támadások megszakítása. "Felszólítjuk az ukrán nacionalisták által az Oroszország elleni provokációk végrehajtására szerződtetett ukrán állampolgárokat, valamint az átjátszó csomópontok közelében lakó kijevi lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat" - hangzott a közlemény.

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén. Az elnök elmondta: az Európai Unió és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd a nemzetközi rendszerek jövőjét. "Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat" - húzta alá beszédében az elnök.

Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a "szó szerint a túlélésért küzdő" Ukrajnára vár - mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt "nagyon-nagyon drámai" helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország. A német kancellár Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai vérontás azonnali leállítására és a csapatok kivonására, és elmondta, hogy az Ukrajnából érkező "nyomasztó képek" a "sok halottal és sebesülttel, a lerombolt épületekkel és a tönkretett infrastruktúrával csak a kezdetét jelentik mindannak, ami valószínűleg jön még". Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg réges-rég eltervezte az Ukrajna elleni támadást, hiszen a már korábban megjelent írásaiban "minden benne van, ami most történik". Ezért "nagyon fenyegetett" helyzetben vannak az ukrán polgárok és az ukrajnai demokrácia - mondta Olaf Scholz, kiemelve, hogy az orosz gazdaság lehetőségeit erőteljesen korlátozó szankciók után biztosan következnek még újabb büntetőintézkedések.

Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Parlament (EP) rendkívüli, egynapos plenáris ülésének az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vitáján kedden. "Meggyőződésem, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt" - fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához. Az ukrán elnök felszólalásában hangsúlyozta, Ukrajna azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik. Ukrajna tagságával az Európai Unió erősebbé válik. Az Unió azonban Ukrajna nélkül magányos és szegényebb lesz - tette hozzá Zelenszkij.

A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese - jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtóértekezletükön. A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni. "Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe" - jelentette ki. Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: a harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.

Az ukrajnai orosz "különleges művelet" számára a legfontosabb Oroszország megvédése a Nyugat katonai fenyegetésétől - jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője egy keddi parancsnoki videokonferencián. "A legfontosabb számunkra az, hogy megvédjük az Oroszországi Föderációt a katonai fenyegetéstől. Ezt a fenyegetést a nyugati országok teremtették, amelyek megpróbálják felhasználni az ukrán népet az országunk elleni küzdelemhez" – mondta. Közölte, hogy az orosz haderő addig folytatja a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett háborút, amíg el nem éri céljait. Ezeket a Donyec-medence lakosságának megvédésében, valamint Ukrajna demilitarizálásában és "nácitlanításában" nevezte meg.

Elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy több európai ország területén amerikai nukleáris fegyver van - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a genfi leszerelési konferencián lejátszott videóüzenetében. Lavrov, aki az orosz repülőgépekkel szemben meghirdetett európai légtérzár miatt nem utazhatott el a helyszínre, a videofelvételen azt hangoztatta, hogy az amerikai nukleáris fegyverek európai állomásoztatása megsérti az atomsorompó-megállapodást. Sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba, valamint a kapcsolódó európai infrastruktúra megsemmisítését. Azzal vádolta a Nyugatot és a NATO-t, hogy olyan közös hadgyakorlatokat szervez, amelyeken nem nukleáris hatalmak katonái az Oroszországra mérendő lehetséges atomcsapást próbálják el. Közölte: Oroszország elkötelezettje annak, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek elterjedését, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ilyen fegyverek ne jelenjenek meg Ukrajnában. Azzal vádolta meg Kijevet, hogy atomfegyver beszerzésére törekszik. Szergej Lavrov azt mondta, hogy Moszkva nem tud nem reagálni a szomszédos országokat és a nemzetközi biztonságot fenyegető "valós veszélyre", és lépéseket tesz a megakadályozására. Rámutatott, hogy Ukrajna szovjet nukleáris technológiák birtokában van, és vannak hordozóeszközei is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigieknél is barbárabb módszerekhez folyamodhat az Ukrajna elleni háborúban, válaszul az orosz támadás miatt Moszkva ellen érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciókra - mondta kedden Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes. Raab a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: az ukrajnai hadjárat kezd "sokkal veszélyesebb szerencsétlenséggé" alakulni Putyin számára, mint ahogy azt az orosz államfő valaha is gondolta volna. Hozzátette: Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt mindent megtesz az orosz háborús gépezet gyengítésére, de Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni. Raab szerint Oroszország akkor sem számíthat arra, hogy a háború véget ér, ha sikerül elfoglalnia Kijevet, mivel ebben az esetben az ukránok gerillahadviselésre rendezkednének be.

Magyarország támogatja azt a kezdeményezést, amelyet nyolc európai uniós tagállam indított Ukrajna európai integrációjának elősegítéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden Facebook-oldalán. Szijjártó Péter a videóban kifejtette: a három balti ország, továbbá Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia elnöke azt kezdeményezte, hogy Ukrajna minél előbb kapjon tagjelölti státuszt az EU-tól, és mielőbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozásáról. A magyar emberek nem akarnak háborút, ezért Magyarország minden olyan segítséget megad Ukrajnának, amely elősegíti a békét - mondta, kiemelve: Magyarország ezért támogatja ezt a kezdeményezést, és sürgeti a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre az indítványt. Hozzátette: a támogatásról kedden értesítette a lengyel és a litván külügyminisztert.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) külön nyilatkozatban fejezte ki köszönetét Magyarország kormányának, amiért támogatja Ukrajna EU-tagjelöltségét. "A jelenlegi helyzetben ez rendkívül fontos Ukrajna valamennyi állampolgára számára" - áll a KMKSZ nyilatkozatában.

Magyarország mindenkit befogad, függetlenül attól, hogy Ukrajna mely részéről menekül vagy milyen etnikumú, az egész ország egy emberként segít - jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az EP rendkívüli, egynapos plenáris ülésén, az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vitát követően kedden. Gál Kinga magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a magyar és az európai történelem egyik legnagyobb humanitárius programja zajlik éppen a Magyarországra érkező menekültek, illetve az Ukrajnába szánt segély tekintetében. "Magyarországra hétfő estig több mint 90 ezer menekült érkezett. A magyar emberek egyként állnak ki az Ukrajnából érkezők mellett" - fogalmazott.

Kijelentette: Magyarország teljes mértékben elítéli az orosz katonai agressziót, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Magyarország számára a béke helyreállítása a legfontosabb. Az emberek békét akarnak, ezért - mint mondta - mindent meg kell tenni, hogy az orosz-ukrán tárgyalások folytatódjanak, hogy a diplomácia érvényesüljön.„Nem engedhetjük, hogy belerángassanak a szomszédban zajló háborúba" – fogalmazott. Gál Kinga az EP-vitán elmondott felszólalásában kijelentette: Magyarország az unió egységének megmaradását, valamint az egységes európai fellépést kulcsfontosságúnak tartja. Hozzátette: minden rosszindulatú álhírrel és dezinformációval ellentétben, amelynek terjesztéséből elfogadhatatlan módon a magyar ellenzék is kiveszi a részét, a magyar kormány támogatott és elfogadott minden közös szankciót, egységes döntést, ideértve az Európai Békekeretet is. Hangsúlyozta: Magyarország számára a béke megteremtése kiemelten fontos, hiszen határának túloldalán magyar közösség él. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségek a háborús helyzetben még kiszolgáltatottabbak, még kitettebbek az álhíreknek, a dezinformációnak, ezért kiemelten kell figyelni a kárpátaljai magyar közösség biztonságára. (MTI)