Románia katonai kiadásai növelésével akarja védelmi képességeit erősíteni, ugyanakkor energetikai beruházásokra is készül a teljes energetikai függetlenség elérése érdekében – jelentette be Klaus Iohannis államfő a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) ülését követően.
Az elnök szerint ennek a két stratégiai célnak a kijelölését az ukrajnai háború, a világ biztonságát fenyegető válság tette szükségessé. Kifejtette: a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelnék a jelenlegi két százalékról, az energetikai függetlenséget pedig elsősorban a megújuló energiaforrások, illetve az atomerőmű-fejlesztés révén szándékoznak elérni. Az új nemzetbiztonsági célkitűzések megvalósulásához politikai döntésekre és részletes akciótervre lesz még szükség – tette hozzá.
A CSAT arról is döntött, hogy – a NATO szintjén születő döntések és kétoldalú megállapodások révén – további szövetséges csapatok áthelyezésével jelentős mértékben megerősítik a NATO védelmi és elrettentő képességét a keleti szárnyon, és felgyorsítják a romániai harccsoport megalakulását.
Ami a háború elől menekülő ukrajnai állampolgárokat illeti, Románia olyan logisztikai központot létesít, amely segít eljuttatni Ukrajnába, illetve az ukrán állampolgárokhoz a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányokat. A megromlott regionális biztonság közepette szükségessé vált a menekülthullámmal és más kihívásokkal szembesülő szomszédos Moldovai Köztársaság támogatásának erősítése is – mutatott rá Iohannis anélkül, hogy részletezte volna, milyen, Moldovát támogató intézkedésekről döntöttek. A román elnök elismeréssel szólt „a hódítóval szembeszálló, szabadságáért küzdő ukrán nép hősiességéről és bátorságáról”, és kijelentette, hogy elfogadhatatlan Európa térképének erőszakos átrajzolása. Úgy értékelte: Románia NATO-tagsága, EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt harminc év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára.
Támogatjuk Ukrajna EU-csatlakozását
Románia támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Georgia csatlakozását az Európai Unióhoz – közölte Klaus Iohannis egy közösségi oldalon. Ugyanerről Bogdan Aurescu román külügyminiszter is nyilatkozott: emlékeztetett, hogy Románia ratifikálta elsőként a három kelet-európai ország EU-val kötött társulási szerződését és szabadkereskedelmi egyezményét, és kifejezte reményét, hogy az EU napirendre tűzi a kérdés megvitatását. Aurescu úgy vélte, hogy a háború okozta rendkívüli válsághelyzetben meg kell erősíteni a három ország európai perspektíváját, ugyanakkor hozzátette: a nagyon gyors csatlakozás aligha lehetséges, hiszen Románia saját tapasztalatából tudja, hogy az integráció az eljárások szempontjából bonyolult folyamat, amely mélyreható reformokat igényel a tagjelölt államoktól, de az EU részéről is erőfeszítések szükségesek.
Megérkeztek az első francia katonák
Megérkeztek Romániába az első francia katonák a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogălniceanu támaszpontra, ahol már több mint ezer amerikai katona állomásozik. A védelmi minisztérium (MAPN) közösségi oldalán közzétett fotókon az látszik, hogy a francia előőrs Antonov típusú szállító repülőgéppel érkezett, amelynek az oldalára sárga-kék csíkot (ukrán nemzeti színek) festettek az Ukrajnával való szolidaritás jeleként. A francia katonák a NATO Reagáló Erőihez tartoznak, a következő napokban pedig további francia csapatok és felszerelések érkeznek Romániába. A tervek szerint mintegy ötszáz francia katonát vezényelnek át Romániába, emellett pedig Belgium háromszáz katonát küld az országba telepítendő francia vezetésű állandó NATO-harccsoportba.
A jeges Tiszán is átkeltek
Tizenegy ukrajnai férfi a Tisza folyó jéghideg vizén átkelve jutott tegnap Máramarosszigetre, hajnalban négy, később hét fő. Bekísérték őket a határrendészetre, ahol orvosi ellátásban részesültek, egészségi állapotuk jó. Mindannyian menedékkérelmet nyújtottak be a román hatóságokhoz. Az elmúlt 24 órában 22 596 ukrán állampolgár lépett be Romániába, 4 százalékkal kevesebb, mint egy nappal korábban. Az ukrajnai háború kirobbanásától hétfő éjfélig megközelítőleg 89 ezer ukrán polgár érkezett Romániába és 50 ezer hagyta el az országot.
Teljes kórházi ellátást kaphatnak
Az egészségügyi minisztérium 3152 olyan kórházi ágyat jelölt ki különböző osztályokon, amelyeket a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusban megsérült ukrán állampolgárok – akár civilek, akár katonák – foglalhatnak el, közölte Alexandru Rafila tárcavezető. Emellett a katonai kórházak is készen állnak, de azokra más rendszer vonatkozik. A legtöbb helyet a román–ukrán határ mentén fekvő megyék – Szatmár, Máramaros, Suceava, Iaşi, Vaslui – kórházaiban, illetve a nagy egyetemi központokban biztosítják. A fővárosban például 570 ágyat különítenek el az ukrajnai sérültek számára.
Az ukrán állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak Románia területén turistaként, és ez idő alatt (egy 1961-től érvényes megállapodás alapján) igénybe vehetik az összes romániai egészségügyi szolgáltatást, hozzáférésük korlátozása „fel sem merül”. Ha időközben vagy a 90 nap lejártával menedékkérelmet nyújtanak be, a menekültekre vonatkozó törvények hatálya alá kerülnek. Rafila elmondta: az egészségügyi igazgatóságok képviselői valamennyi érintett határátkelőhelyen és a menekültközpontban is jelen vannak, szükség esetén állapotfelmérést végeznek. A határátkelőknél nem tesztelik, kérésre azonban biztosítják a koronavírus-szűrést és a koronavírus elleni oltást is. A különféle egészségügyi panaszokkal érkező – például daganatos betegségekkel küzdő vagy AIDS-es –, esetleg dialízisre szoruló menekültek megfelelő szakellátásban részesülhetnek.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár külön nyilvántartást vezet majd az Ukrajnából érkezett páciensekről, és nem lesznek problémák az általuk igénybe vett szolgáltatások díjának elszámolásakor.
Az egészségügyi miniszter elmondta azt is, hogy meghosszabbították azoknak a vérközpontoknak a nyitvatartási idejét, ahol vért lehet adni az ukrajnai sérülteknek. Rafila szerint országszerte „legalább 42 helyen” lehet jelentkezni véradásra.
Kilenc hónapot dolgozhatnak
Az ukrán állampolgárok évente kilenc hónapot munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Románia területén – közölte tegnap az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség. A külföldiek munkavállalását szabályozó törvény szerint a Romániában dolgozni kívánó ukrán állampolgárokat kérésükre nyilvántartásba veszik a megyei munkaerő-elhelyezési ügynökségek, és ingyenes állásközvetítési szolgáltatásokra, álláskeresési tanácsadásra, illetve szakmai képzésre vagy átképzésre jogosultak. Az ügynökség emlékeztetett arra, hogy az ukrán állampolgárok a kilenc hónap alatt menedékjogot kérhetnek Romániában.
