Mózes László
Amit legtöbben hihetetlennek és lehetetlennek tartottak, bekövetkezett: ártatlan civileket, gyermekeket mészárolnak le Ukrajnában. Az orosz hadsereg hét napig nagy erőkkel ostromolta, bombázta a szomszédos országot, az ukránok viszont meglepő módon helytálltak. Érthető, hiszen hazájukat, életüket, jövőjüket védik, míg az ellenség szabadságukra tör, terjeszkedni, hódítani, alárendelni próbál. A harcok során közel hétszázezren menekültek el ukrajnai otthonaikból, többnyire nők és gyermekek, hiszen a 18–60 év közötti férfiak hadkötelessé váltak. Sokan mégsem kényszerből, hanem önkéntesként jelentkeztek az ukrán csapatokba.
Mindeddig azt hittük, csupán fikciós játékfilmekben láthatók olyan, trükkök és számítógépes programok segítségével készített szörnyűséges képsorok, amelyek most folyamatosan érkeznek az ukrán városokból. E barbár támadást követően egyértelművé vált, egy eltévelyedett nagyhatalom számára nincs lehetetlen. Nincs lehetetlen, összegezhető fojtott, tehetetlen keserűséggel. És eközben lehetetlen mélységes megrendülés, részvét nélkül tekinteni az ukrán határon kis csomagjaikkal átlépő menekültekre, főképp a gyermekekre – csak Romániába mintegy tizennyolcezren érkeztek. Semmivel, semmilyen politikai, ideológiai, katonai tévedéssel nem hibáztathatók, mégis, menekülniük kellett. Mások továbbra is otthonaikban, búvóhelyeken, pincékben, metróállomásokban próbálják túlélni a háborút.
Nekik nemcsak az adhat némi reményt, hogy az ukrán hadsereg minden kezdeti elképzelést, jóslatot felülmúlt, hanem az is, hogy az Európai Unió országai eddig példátlan módon összezártak. Nem csupán szavakkal ítélték el a támadó Oroszországot, hanem az eddigi legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi szankciókkal sújtják. És az EU mellett Amerika, Nagy-Britannia s a nyugati világ számos más országa is támogatja Ukrajnát, némelyek fegyverrel is segítik őket. Nem alaptalanul, hiszen most nemcsak egy újkori, elrettentő orosz–ukrán háború zajlik, hanem világrendek csapnak össze. Az elbizonytalanodottnak vélt Nyugat végre megrázta magát, s felismerte, diktátorokkal, megfékezhetetlen zsarnokokkal jó óvatosnak lenni, mert a korábbi, kudarcba fulladt tárgyalási kísérletek után február 24-én hajnalban egyértelműen kiderült, az orosz fél semmiről sem akart megegyezni.
Egyezség helyett Moszkva egy olyan, régóta tervezett háborút indított el, amelyet sem indokolni, sem megmagyarázni nem tud. Nem is lehet, hiszen ijesztő és félelmetes, zsarnok, önkényuralmi rendszerre valló cselekedet. Az oroszok számbeli fölényük ellenére sem tudták 24–48 óra alatt elfoglalni Ukrajnát, noha azt tervezték. Hogy mi várható? Reménykedni csak visszafogottan érdemes, hiszen az erőviszonyok változatlanok, a béketárgyalások alakulása pedig bizonytalan. Bizonyosságként ellenben máris összegezhetők az egy hét alatt elkövetett háborús bűncselekmények, s csak remélhető, hogy a bűnösök egyszer felelni is fognak hidegvérrel elkövetett, embertelen tetteikért.
