Nem hozott áttörést az orosz–ukrán béketárgyalások harmadik fordulója. Bár több mint négy órán keresztül egyeztettek a felek, jelentős előrelépés nem történt. Csütörtökön a törökországi Antalyában az orosz és az ukrán külügyminiszter ül tárgyalóasztalhoz.
Befejeződött az orosz–ukrán béketárgyalások harmadik fordulója – jelentette be hétfő este nyolc óra után Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója. Hétfő délután a két küldöttség a belarusz Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban ült tárgyalóasztalhoz. A tárgyalások előtt Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője elmondta, hogy három kérdéskörről lesz szó: a belpolitikai rendezésről, a nemzetközi emberiességi szempontokról és a „katonai rendezés” kérdéseiről.
Mihajlo Podoljak közösségi oldalán közzétett jelentése szerint kisebb pozitív fejlemények vannak a humanitárius folyosók logisztikájának javításában. Hozzátette, hogy a tárgyalások folytatódnak, elsősorban a tűzszünet és a biztonsági garanciák állnak majd a középpontban.
A tervek szerint csütörtökön találkozik majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkvában.
Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás. A megállapodásról Mevlüt Çavuşoğlu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést. Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget.
Orosz feltételek
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva az orosz offenzívát „bármikor” leállíthatja, ha Kijev teljesíti a feltételeit. Ezek között sorolta fel annak alkotmányba foglalását, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyec-medence két szakadár „köztársasága” függetlenségének elismerését. Ukrajna korábban emlegetett „nácitlanítása”, vagyis a jelenlegi vezetőktől való megszabadulás nincs a felsorolásban.
Barátságtalan országok listája
Az orosz kormány hétfőn jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre felkerült az Európai Unió összes országa, így Románia és Magyarország is. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.
Az EU mellett a lajstromba bekerült Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan.
Ismét csődöt mondtak a humanitárius folyosók
Az orosz fegyveres erők romániai idő szerint 9 órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál –, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet. Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszországba, illetve Oroszországba kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.
További szankciókat készít elő az EU
Tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben”, az Európai Unió további szankciókon dolgozik – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő délelőtt Brüsszelben. Elmondta: három kemény szankciócsomag van már érvényben Oroszországgal szemben, „arra kell koncentrálni, hogy ne maradjanak kiskapuk, és a szankciók hatása maximális legyen”. Mint mondta, „a hatályos büntetőintézkedések valóban harapósak, már tapasztalni lehet az orosz gazdaság (...) zavarait”.
Von der Leyen bejelentette: a brüsszeli bizottság kedden javaslatot terjeszt elő azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését.
Johnson: Putyin elszámította magát
Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt tizenkét napban egyértelművé vált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson a nap folyamán Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt Londonban a további szankcióintézkedésekről.
A tárgyalások után, a Downing Streeten tartott közös sajtóértekezleten a brit miniszterelnök kijelentette: Putyin alábecsülte az ukránok ellenállását, alábecsülte Ukrajna vezetőjét, és ugyanígy alábecsülte a Nyugat egységét is.
A sajtótájékoztatón mindhárom miniszterelnök hangsúlyozta, hogy drámaian csökkenteni kell Európa függését az orosz energiaszállításoktól. Johnson és Rutte ugyanakkor egyaránt kiemelte, hogy ez nyilvánvalóan nem elérhető egyik napról a másikra. A holland miniszterelnök úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy az orosz energiaszállításokat érintő szankciók ne teremtsenek kezelhetetlen energiaellátási válságot Európában, beleértve Ukrajnát.
Moszkva már teljes haderejét harcba küldte
A Pentagon napi jelentése szerint Moszkva az ukrajnai invázióhoz felhalmozott erőinek szinte teljes egészét – írja a Guardian. Becslések szerint ez 127 zászlóaljnyi taktikai csoportot jelent. Az orosz haderő eddig több mint 625 rakétát lőtt ki, többnyire rövid és közepes hatótávolságú föld-levegő rakétákat és cirkálórakétákat.
Ukrajna légterének sorsa sem dőlt még el, miután az ország merev szárnyú repülőgépeinek nagy része még mindig rendelkezésre áll és repül, légvédelme pedig továbbra is működik.
A hírek szerint továbbra sincs nyoma a belarusz haderőnek Ukrajnában, és egyelőre nem utal rá semmi, hogy ők is belépnének a harcba. Eközben Oroszország igyekszik külföldi zsoldosokat, főleg szíriaiakat toborozni. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy szíriai harcosok érkeztek volna Ukrajnába. Az Egyesült Államok szerint a Kijev elleni offenzíva még mindig áll.
„Nem látunk nagy előrelépést” – mondta egy magas rangú védelmi tisztviselő, aki ezt a szilárd ukrán ellenállásnak és az orosz sereg belső problémáinak tulajdonította.
Készítik Zelenszkij utódját
Ukrajna volt elnöke, Viktor Janukovics RA–09617-es repülőgépe Moszkvából Minszkbe repült hétfő délután. Az EU által Janukovics repüléséről közölt információk alapján a gép ezen a héten többször leszállt Oroszország nagyvárosaiban, ma pedig Belaruszban landolt – szúrta ki az Ukrajinszka Pravda. Korábbi értesülések szerint az oroszok Viktor Janukovicsot szemelték ki arra, hogy a jelenlegi ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij helyét elfoglalja, ha sikerrel járna a katonai invázió Ukrajnában.