A rendezőnek és a sepsiszentgyörgyi színház társulatának sem volt még olyan előadása, mely film alapján készült volna, valójában ők találták ki a Stefan Arsenijević–Srđjan Koljević–Bojan Vuletić által írt forgatókönyv színpadi változatát. A történet a szerb fővárosban játszódik, melynek kilátástalan alvilágában Anica új életre vágyik, azonban mielőtt elhagyná Belgrádot, elhatározza, hogy lezárja addigi életének elvarratlan szálait. Mint kiderül, rengeteg furcsa ember veszi körül: életunt maffiavezér, öngyilkos hajlamú kamaszlány, pitiáner gengszterek, egykor jobb napokat látott idős hölgyek és egy mindenre elszánt romantikus lelkű fiatalember, aki gyengéd érzelmeket táplál iránta.

Theodor-Cristian Popescu rendező a színpad korlátozott lehetőségei miatt megpróbálta áthelyezni a cselekmény hangsúlyait a belső történésekre. Az előadásban is fontos szerepe van a képeknek, de ezek más jellegű drámaiságot hordoznak, mint a film képei, a színészi játékban pedig olyan árnyalatokat kerestek, melyek nem egészen színpadszerűek. Ő maga tehát mindenképpen kísérleti előadásnak tartja a Szerelem és más bűntények című produkciót, melynek egyik alaptémája a férfi-nő kapcsolat, a másik pedig az egzisztenciális bizonytalanság, amire „időnként mindannyian rádöbbenünk abban a kínlódásban, amellyel megpróbáljuk értelmessé tenni a mindennapjainkat”. A rendező szerint általában többre vágyunk, mint amit elérhetünk, az akaratunk erősebb, mint a lehetőségeink, de minél mélyebbre merülünk örökös boldogtalanságunk okainak kiderítésében, annál nehezebben értjük a lélek működését. Vajon képesek vagyunk-e valóban irányítani az életünket? Tudjuk-e kontrollálni a vágyainkat? Hatalmunkban áll-e megváltoztatni a számunkra fájdalmas dolgokat? Akkor boldogabb-e az ember, ha feszegeti a határait, vagy ha elfogadja a sorsát?

A tordai származású Theodor-Cristian Popescu 1994-ben Bukarestben végezte el a színházrendezői szakot, utána Montanában tanulta tovább a rendezés művészetét, majd a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen doktorált. Szakmai életútja rendkívül változatos: rendezőként, tanárként, társulatvezetőként is sokfelé dolgozott Bukaresttől Montrealig. Mint lapunknak elmondta, úgy gondolja, hogy nemcsak számára volt új kihívás ez a Sepsiszentgyörgyön készült előadás, hanem a színészek számára is, akiktől azt kérte a próbák során, hogy a szereplők érzelmeinek csupán a negyedét játsszák el, a többit próbálják meg magukban tartani. Úgy érzi, hogy a társulat teljes erejével mellette állt ebben a munkában, a színészek mindent megtettek azért, hogy megértsék és valóra váltsák az elképzeléseit, amiért rendkívül hálás mindenkinek.

A bemutató előtt Stefan Arsenijevićcsel, a film rendezőjével is sikerült beszélgetnünk. Kérdésünkre, hogy miért jött el a premierre, úgy fogalmazott, hogy ez rendkívül megtisztelő meghívás volt számára, amit nem tudott volna visszautasítani. Nemcsak azért örült ennek az együttműködésnek, mert ilyen tapasztalatban még nem volt része, hanem azért is, mert ismeri Theodor-Cristian Popescu munkásságát, akit nagyon fontos rendezőnek tart. Elmesélte, hogy mielőtt elkezdték volna az előadás próbáit, a rendező elutazott hozzá Belgrádba, ahol közösen bejárták az általa forgatott film helyszíneit, sok mindent mesélt neki a gyermekkoráról, és azóta is kíváncsian várja, hogy milyen lesz új perspektívából látnia ezt a hozzá oly közel álló történetet. Azok alapján, amiket hallott a próbákról, úgy érzi, hogy az alkotóknak sikerült eltávolodniuk a filmtől, aminek nagyon örül.

Legközelebb március 11-én és 12-én, pénteken és szombaton lesz újra műsoron a színházban a Szerelem és más bűntények, jegyek kaphatóak a központi jegyirodában és a Biletmaster.ro honlapon. Az előadásban a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum drámatagozatának diákjai is közreműködnek.