A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.

Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt a megválasztott köztársasági elnök letette államfői esküjét.

Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Novák Katalin az államfőválasztást megelőző beszédében kijelentette, hogy felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell. Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta.

Elmondta, Magyarország már éppen kezdte visszanyerni a koronavírus-járvány előtti élete biztonságát és szabadságát, és akkor elszabadult ez a másik pusztító vírus: 14 napja háború van szomszédjában. Úgy fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, lángba akarja borítani mindazt, ami értékes az embereknek, megtámadja a nyugalmat, a hétköznapok biztonságát, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. „A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni” – mondta.

A politikus nevéhez számos, a magyar családokat segítő intézkedés köthető, többek között a babaváró támogatás, a családi otthonteremtési kedvezmény vagy a négygyermekes édesanyák szja-mentessége. A politikai értelemben is fiatalnak számító Novák Katalin maga is nagycsaládos édesanya, három gyermekkel büszkélkedhet. Korábbi interjúban elmondta, ha lehetőséget kap az államfői szerepre, ugyanaz a személyiség marad, aki eddig is volt: az emberekkel közvetlen kapcsolatot ápoló, esténként kakaós csigát sütő édesanya. A volt miniszter ugyanakkor – mint elmondta – „tettekre készül, nem gesztusokra”, tehát aktívan képzeli el a következő ötéves ciklusát.

Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. 2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke. Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma.

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal választott köztársasági elnököt. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.