A szabadság a legdrágább kincsünk – szögezte le Gazda Zoltán, az esemény főszervezője, a sepsiszéki székely tanács elnöke, miután köszöntötte a résztvevőket, a meghívottakat, illetve a Gábor Áron-díjak kitüntetettjeit és Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját, aki két év jogtalan kitiltás után ismét beléphetett az országba –, nekünk, székelyeknek pedig az autonómia jelentené a szabadságot. Ezt azonban nem akarja tudomásul venni a román hatalom, pedig időszerű lenne, hiszen az ország több nemzetközi ajánlást, határozatot aláírt, melyek szerint a területüktől megfosztott, más államokba kényszerült nemzeti közösségek békés együttélése a többségi nemzettel csak az autonómia biztosításával lehetséges. Ezeket a dokumentumokat ugyan aláírta Románia, de nem tartja be – hívta fel a figyelmet Gazda Zoltán. Kegyetlen háború dúl a szomszédunkban, emberek millióit teszi földönfutóvá, és ennek egyik okozója az aláírt egyezmények be nem tartása. Persze, ilyen kegyetlen, barbár módon megtorolni az a legfelháborítóbb és a legelítélendőbb – nyomatékosította.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a magyar országgyűlés korábbi elnöke üzenetét ugyancsak Gazda Zoltán olvasta fel. Szili Katalin felidézte: az SZNT tíz évvel korábban nyilvánította március 10-ét a székely szabadság napjának, melyen egyrészt megemlékeznek a mártírokról, másrészt kifejezik a békés, de szilárd igényt a székely önigazgatás iránt. Felidézte a hatósági packázásokat, de szólt Beke István és Szőcs Zoltán kálváriájáról is, akiknek a hamis vád terhét még hosszú ideig cipelniük kell a hétköznapokban. Meglátása szerint a székely szabadság napja egyszerre emléknap és ünnepnap is: ünnepnapja annak, hogy a reménytelennek látszó célokat is eléri a székelység. Ennek apropóján említette, hogy a világjárvány idején is sikerült összegyűjteni egymillió aláírást a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezés benyújtására. Kitért továbbá a szomszédos országban zajló háborúra is. Magyarországhoz hasonlóan Románia is rengeteg menekültet fogad be Ukrajnából, hasonló helyzetben vagyunk, amelyben a legfontosabb a szolidaritás a menekülőkkel, köztük rengeteg nemzettársunkkal – hívta fel a figyelmet, arra szólítva mindenkit, hogy segítsük a kárpátaljai magyarokat, hiszen minden magyar felelős minden magyarért. Szili Katalin ugyanakkor arra is buzdított üzentében, hogy vegyünk részt a magyarországi országgyűlési választásokon és a népszavazáson, illetve hogy a romániai népszámláláson valljuk meg magyar nemzetiségünket. „Bízom abban, hogy április 3-án ismét győzedelmeskedik a kiszámítható nemzetpolitika és biztonság” – utalt a magyarországi parlamenti választásokra a miniszterelnöki megbízott.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szintén utalt az ukrajnai háborúra, leszögezve: Székelyföld autonómiája csak a béke és biztonság körülményei között valósítható meg. Csak a béke és a biztonság oszlathatja el a gyanakvás szellemét egy olyan tiszta és demokratikus ügyben, mint Székelyföld jövője – szögezte le a szónok. Beszédében ugyanakkor a közösség önszerveződésének fontosságát hangsúlyozta. Nemrég fejeződött be a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés aláírásainak hitelesítése, Izsák Balázs meggyőződését fejezte ki, hogy képesek lesznek ezt az ügyet győzelemre vinni. Az uniós költségvetésből kell jutnia egy igazságos és méltányos összegnek Székelyföld fejlesztésére is – nyomatékosította. Szólt továbbá a székely személyi kártya bevezetéséről, mely meglátása szerint megalapozza az önszerveződést, utat nyit a székely nemzeti konzultáció és a belső választások felé. „Ha megteremtjük Székelyföld regionális önkormányzását, közelebb leszünk az autonómiához, ahhoz, hogy Székelyföld autonómia-statútuma alapján közhatalommal is felruházza a román parlament ezt a testületet” – bizakodott Izsák Balázs, aki szerint mindez azt bizonyítja, van tere az értelmes cselekvésnek, és ha egy közösség élni akar, akkor megszervezi önmagát és cselekszik. Ebben a kérdésben is hosszú és nehéz küzdelem áll előttünk, és ebben a küzdelemben természetes partnerünk Magyarország és annak nemzeti kormánya – hangoztatta.

Izsák Balázs beszéde után Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese mondott imát szabadságunkért, önrendelkezésünkért, kárpátaljai testvéreinkért, minden háború miatt szenvedő emberért, székely közösségünkért, magyar nemzetünkért, a békéért.

A megemlékezést ünnepélyesebbé tette a Kónya Ádám Művelődési Ház férfi dalárdájának fellépése, az esemény közös imával, a kegyelet koszorúinak elhelyezésével, majd himnuszaink eléneklésével zárult.