A templomban az előfohász Incze Zsolt György, a Sepsi Református Egyházmegye esperesének szolgálatában zajlott. Igét hirdetett Kolumbán Vilmos József, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, aki Máté evangéliumából a kősziklára épült ház példázatára alapozta beszédét. Sziklára építeni nehéz, de a hosszú munka után a ház kiállja az idők viharát. Az iskolaépítés is „sziklára épült ház”, a hosszú távú jövő építésének záloga – húzta alá.

Az óvodaépület felújításának történetét Ungvári Barna András lelkész és Szabó Margit iskolaigazgató foglalta össze – ők ketten vállalták évekkel ezelőtt a felújítással kapcsolatos feladatokat.

A református egyház 2016-ban egy helyi céget kért fel, hogy készítsen számítást, mennyibe kerülne a tulajdonukban lévő ingatlan felújítása, „hogy az épület a jövőnek is megmaradhasson”. 2017. március elsején küldte el a lelkész az első levelet Potápi Árpád Jánosnak, anyagi támogatást kérve a munkálathoz. Az iskola a pedagógus-szövetségtől kért segítséget a meglévő óvoda épületének felújítására. 2018 áprilisában kiderült, az épület területe telekkönyvileg tisztázatlan, a lehetőséget el kellett vetni, így az önkormányzat is rábólintott, hogy az egyházi tulajdonban lévő régi épület felújításával létesítsenek új óvodát. Ezzel a pályázatuk átkerült az RMPSZ-hez – elevenítette fel a lelkész. „Isten adja, hogy ez a csoda, mely lassan-lassan valósággá válik – mert még van munka –, az elkövetkező 145 évben is ugyanúgy szolgálja a népnevelést, a református egyházat, gyerekeket, pedagógusokat, az egész közösséget” – mondta Ungvári Barna András.

Potápi Árpád János beszédét azzal kezdte: még emlékszik Ungvári lelkész levelére, ugyanúgy, mint arra a többi hatezerre, mely az óvodafejlesztési program kapcsán érkezett az államtitkársághoz. Ismertette a programot, melynek négy ütemében a Kárpát-medencében 179 új óvoda épült, 790-et felújítottak. Erdélyben 103 új óvoda épült és 377-et újítottak fel. Nemcsak építési munkálatokat finanszíroztak, hangsúlyt fektettek arra is, hogy a létesítményeket korszerű eszköztárral, berendezésekkel is felszereljék, sok helyen játszótér is épült – hangoztatta. „Célunk, hogy ezzel a fejlesztési programmal körülbelül hatvanezer magyar gyermeket vonzzunk be az óvodákba. Számítunk természetesen a vegyes házasságban született gyermekekre is, hiszen az intézmények jelentős részét szórványvidéken építettük meg. Természetesen számítunk azokra a gyermekekre is, akik nem magyarként születtek, de valami oknál fogva kapcsolódnak hozzánk, szeretnék megismerni nyelvünket, kultúránkat” – összegzett az államtitkár.

Tamás Sándor beszédében az 1848–49-es eseményekből kiindulva ért a mához, a közelgő magyarországi parlamenti választásokig. Kiemelte, a Fidesz–KDNP-vel nagyon jó kapcsolatot ápolnak. Régóta ismerik egymást, a kezdetekben csak tapogatóztak, aztán mikor bebizonyosodott a jó együttműködés, kezet is fogtak. Nem fogtak ellenben kezet a mostani választásokon induló ellenzék kormányfőjelöltjével, Márki-Zay Péterrel. A jelölt Székelyföldre látogatott volna, de határozottan kimondták: nem fogadják – mondta Tamás Sándor. Ezzel szemben „nem csak fogadjuk, hanem szeretettel hívjuk a magyar kormány és országgyűlés tagjait, akik itt vannak, jönnek hozzánk, együtt tudunk működni velük” – hangsúlyozta. Az elnök kijelentette: senkinek a szavazatát nem tudja befolyásolni, de ő maga biztosan a Fidesz–KDNP-re fog szavazni.

A magyar és a székely himnusz eléneklése után a jelenlevők a templomból az iskola udvarára vonultak. Itt a szabadtéri színpadon az óvodások és iskolások rövid műsort mutattak be. Ez után került sor az új óvoda avatószalagának átvágására, majd mindenki szeretetvendégségen vett részt.