A Bild am Sonntag az Ukrajna elleni háborút elindító orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra utalva azt írta, hogy a „Putyin-invázió” miatt Németországba menekülő emberek száma a szövetségi kormány új helyzetértékelése alapján nagyságrendekkel meghaladhatja az első becslésékben jelzett 340 ezret, és elérheti az egymilliót. Hozzátették, hogy egyelőre mintegy tízmillió ukrajnai menekült fogadására kell felkészülnie a nemzetközi közösségnek, de ha még tovább tart az orosz inváziós erők egyre inkább lakóövezeteket is sújtó „bombazápora”, akkor jóval több ukrán állampolgár kényszerülhet a hazája elhagyására, és Németországban is sokkal több embernek kellene menedéket biztosítani.

A berlini vezetés azzal számol, hogy a Kreml agressziója elől Németországba menekülő emberek hosszabb ideig maradnak, hiszen „nem látszik a háború vége, és számos ukrajnai városban súlyos károk keletkeztek”, így például Mariupolban „az orosz rakéták már a lakások 80 százalékát megsemmisíthették” – írta a Bild am Sonntag.
 

Kínával tárgyalnak

Joe Biden amerikai elnök pénteki videóhívásuk alkalmával arra figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha „tárgyi támogatást” nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió közben – áll a Fehér Ház közleményében. Azt írták, Biden jelezte, hogy továbbra is támogatja a válság diplomáciai megoldását. A csaknem két órán át tartó tárgyalás „közvetlen, érdemi és minden részletre kiterjedő” volt, és legfőképpen az orosz–ukrán konfliktusra összpontosított. A Biden-adminisztráció név nélkül nyilatkozó tisztviselője arra az újságírói kérdésre, hogy Biden megkérte-e a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket az orosz támadás megállítása érdekében, azt válaszolta: „az elnök nem fordult konkrét kérésekkel Kínához”.

Korábban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt hangoztatta: Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking „ellentétes irányba halad”. „Aggodalommal tölt el minket, hogy Kína azt fontolgatja: Ukrajnában felhasználható katonai felszerelésekkel segítik Oroszországot” – mondta a tárcavezető, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó lenne katonai felszereléssel támogatni Oroszországot. Moszkva tagadja, hogy katonai segítséget kért Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig „dezinformációnak” nevezte az erről szóló híreket.
 

Zelenszkij Izraelhez fordult

Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében tegnap este. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben. Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.
 

Hiperszonikus rakéták

Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be tegnap hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Mint mondta, az ukrán hadsereg járművei főként innen kapták az üzemanyagot az ország déli részén. A szóvivő szombaton tett első ízben bejelentést a Kinzsal rakéták harci bevetéséről. Azt mondta, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban nagy föld alatti rakéta- és légilőszer-raktárt semmisítettek meg.
 

Putyin–Scholz egyeztetés

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy „elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak. Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két vezető nem könnyű, de abszolút gyakorlatias megbeszélést folytatott egymással. A Kreml sajtószolgálata szerint Putyin este Emmanuel Macron francia elnökkel is eszmecserét folytatott. Macron aggályaira reagálva Putyin hangsúlyozta, hogy az általa „ukrajnai különleges hadműveletnek” nevezett háborúban az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a civilek életének megóvása érdekében, beleértve a biztonságos evakuálásukhoz szükséges humanitárius folyosók megszervezését.

Peszkov kommentálta azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint. „Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről. „Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.
 

Éljenzés Moszkvában

Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében, miközben az orosz fegyveres erők folytatták az Ukrajna elleni offenzívájukat. „Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most” – hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.

A 69 éves vezető a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett, Ukrajna elleni háborúban harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott. Arról beszélt, hogy „nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért”. A háború elindításának célja Putyin szerint a Donyec-medencei civilek megmentése volt a „népirtástól” és a szenvedéstől. A Krím elcsatolását pénteken országszerte megünnepelték Oroszországban.