Megvan az összhang

Felvezetőjében Tamás Sándor – a magyarországi baloldal retorikájára reagálva, mely kétségbe vonja azok döntési jogát az ország ügyeivel kapcsolatban, akik nem élnek, nem dolgoznak Magyarországon vagy nincs napi kapcsolatuk, napi tapasztalatuk az anyaországgal – kifejtette: az elmúlt 1100 évben, amióta magyarok élnek a Kárpát-medencében, olyan erős történelmi és személyes kötődések alakultak ki, melyeket nem lehet egyszerűen elszakítani. Értik ugyan a politikai logikáját annak, amit a baloldal terjeszt, de időközönként hüledezve hallgatják, milyen mélyre tudnak süllyedni.

Az elnök kitért arra is: azzal vádolják az erdélyi politikusokat, hogy a Fidesznek kampányolnak, de ez nem igaz. Az elmúlt harminc évben együtt dolgoztak a Fidesszel, a Kereszténydemokrata Néppárttal, azokkal, akikben volt jóérzés és nemzeti érzés, a térségfejlesztésben, kulturális programokban, gazdaságélénkítésben, és azt szeretnék, hogy ezt a munkát, melynek eredménye van, folytatni tudják. Tamás Sándor szerint sokan felkapták a fejüket, hogy a múlt év őszén a székelyföldi önkormányzati vezetők visszautasították Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét. Egyszerűen arról van szó, hogy ez idáig nem sikerült közös pontokat találni az ellenzékkel. Ezzel szemben a Fidesszel harminc éve megvan az összhang, és amikor a munka politikai része következik, azaz a kampány, akkor is kiállnak, odaállnak – fogalmazott. „Nyilván nem mondhatom meg senkinek, miként szavazzon, én biztos, hogy a Fidesz–KDNP-re fogok, és úgy érzem, hogy a székelyföldiek 90 százaléka hasonlóan tesz majd” – szögezte le.
 

A tét a nemzeti egység

Zsigmond Barna Pál egy ötgyermekes erdélyi család példáján keresztül közelítette meg a Magyarországhoz való viszonyulás alakulását a 2004. december 5-i népszavazás óta. Az elmúlt tizennyolc évben olyasmi valósult meg, mely akkor fikciónak tűnhetett, vagy legalábbis kevesen hihettek benne, kezdve a magyar állampolgárságtól és az azzal járó jogoktól, az oktatási, sport, családi és gazdasági támogatásokig. Az állampolgárság és támogatáspolitika ma már behálózza az élet minden szeletét, és kialakult egy olyan egység, mely természetes volt ezer éven keresztül, majd Trianon után megszakadt, rövidebb-hosszabb ideig sikerült újból megteremteni, de voltak olyan korszakok, melyekben az anyaországi politika gyakorlatilag elfelejtette a határon túli magyarokat. A nemzetpolitikában a rendszerváltás hozott változást, majd a Gyurcsány korszak egy újabb mélypontot. Ami ma természetesnek tűnik, az nemrég még nem volt az, és azok, akik elkövették a 2004-es nemzetárulást, ma is a hatalomra törnek – részletezte a képviselő. Zsigmond Barna Pál szerint az április 3-i választások tétje, hogy megmaradjon a 2010 után megvalósult nemzeti összefogás, a nemzeti egység.
 

Nagy az érdeklődés

Újságírói kérdésre válaszolva Zsigmond Barna Pál elmondta, örömmel tapasztalják, hogy nagy az érdeklődés a választások iránt, sokan regisztráltak (465 ezren, amiből mintegy 300 ezren Erdélyből), felismerték a választások tétjét, részt akarnak venni, megteremtődött a nemzeti egység e téren. Az országgyű­lési képviselő ugyanakkor elismételte azon felhívásukat, hogy akik nem biztosak a dolgukban, kérjenek segítséget a közreműködő politikai pártoktól, civil szervezetektől, egyházaktól – így lehet elkerülni, hogy a téves kitöltéssel érvénytelenné váljék a szavazatuk. Ezelőtt négy évvel a beérkezett levélszavazatok 15 százaléka volt érvénytelen, ennek most elejét kellene venni. Legalább ennyire fontos, hogy ne postán adják fel a levélcsomagot, mert könnyen előfordulhat, hogy későn érkezik meg, inkább forduljanak a közreműködő szervezetekhez, amelyek biztonságban eljuttatják a konzulátusokra. Lényeges továbbá, hogy az azonosító nyilatkozatot figyelmesen töltsék ki a magyar okmányok (lakcímkártya, útlevél, személyi igazolvány) alapján, de a dátumot és az aláírást se feledjék.

A miniszteri biztos továbbá ismertette: a két szavazólapot (az országgyűlési választásit, valamint a népszavazásra szólót), miután a voksukat feltüntették ezeken, a kisebb borítékban helyezzék el, zárják le azt, majd a nagy borítékban helyezzék el azt. A kitöltött azonosító nyilatkozatot is a nagyobb borítékban kell elhelyezni, majd a borítékot lezárva elküldeni. Zsigmond Barna és Tamás Sándor elmondta: nem kötelező mindkét választáson részt venni, de azt ajánlják, lehetőleg tegyék meg és a népszavazás négy kérdése kapcsán is voksoljanak. A szavazás egyéni kérdés, de a nyilatkozat kitöltése, valamint a borítékolás kapcsán nyugodtan kérjenek segítséget – jelezte a volt főkonzul.

Arról is szólt, hogy akik nem kapták meg a levélcsomagokat, azok mindenképp jelezzék a konzulátuson, és ha személyesen el tudnak menni oda, akkor kaphatnak egy újabb csomagot. Emlékeztetett, amennyiben a levélcsomag megsérülne, szintén a külképviseletnél van lehetőség, hogy azt kicseréljék. Kitért még a magyarországi lakhellyel rendelkező külhoni magyar állampolgárokra, akik nem levélben, hanem személyesen szavaznak. Ha nem tudnak részt venni a magyarországi lakhelyükön a voksoláson, akkor március 25-ig jelezniük kell a konzulátuson, hogy részt szándékoznak venni a választáson, amit a külképviseleten személyesen megtehetnek. Fontos, hogy a fenti dátumig jelezzék igényüket, mivel utána már csak a magyarországi lakhelyükön szavazhatnak – hívta fel a figyelmet Zsigmond Barna Pál.