Băsescuról – aki 2004 és 2014 között volt Románia elnöke – a volt Securitate irattárát tanulmányozó országos testület (CNSAS) egymás után négy olyan igazolást adott ki, amely szerint nem működött együtt a hírhedt kommunista titkosszolgálattal: 2002-ben, 2004-ben, 2006-ban és 2013-ban; ezek nélkül nem vállalhatott volna közhivatalt. 2019-ben viszont ugyanez a szerv állapította meg – „újonnan feltárt dokumentumok alapján” –, hogy Băsescut a Securitate már diákkorában, 1972-ben beszervezte, amikor elkezdte tanulmányait a tengerészeti egyetemen, s később Petrov fedőnév alatt írt jelentéseket. Két dokumentumot is találtak, amelyben két volt kollégáját marasztalta el, egyikük emiatt külföldi kiküldetéstől esett el. A CNSAS azonban nem mondhatja ki senkiről, hogy besúgó volt, ez a bíróságok feladata az iratcsomók alapján. A bukaresti táblabíróság néhány hónap alatt elfogadta az átvilágító testület megállapításait, de ezután kilenc hónapra volt szüksége ahhoz, hogy megindokolja döntését. Băsescu fellebbezett, a legfelsőbb bíróság pedig az akta iktatásától számítva csaknem másfél évvel későbbre, 2021 novemberére tűzte ki a másodfokú eljárás kezdetét, amelynek eredményeként megszületett most a jogerős végzés, amely helybenhagyja az elsőfokú ítéletet.

Ennek gyakorlati következményei is vannak: a vonatkozó törvény tavaly októberi módosítása értelmében Traian Băsescu elveszíti azon jogait, amelyek a volt államfőket illetik meg életük végéig: az ingyenes állami prokoll-lakást – amelyben dolgozóhelyiségek is vannak, valamint két (tanácsadói és titkári) alkalmazott –, a hivatalban levő államfő bérének 75 százalékát kitevő havi juttatást, a szintén államilag biztosított személygépkocsit és az állandó őrző-védő szolgálatot. Megtarthatja viszont európai parlamenti mandátumát, és az sem valószínű, hogy büntetőjogilag felelősségre vonják azért, mert hamis nyilatkozatokat adott a múltjáról.

Traian Băsescu 1951-ben született Konstanca megyében, 1976-ban diplomázott az ottani tengerészeti egyetemen, 1981 és 1987 között hajóskapitány volt Románia kereskedelmi flottájánál, 1987-től 1989-ig a Navrom állami hajózási társaság képviselője volt a belgiumi Antwerpenben, majd osztályvezető igazgató a szállításügyi minisztériumban. 1989 decembere után előbb szállításügyi államtitkár-helyettes volt, majd több ízben tárcavezető is. 1992-től Vaslui megyei parlamenti képviselő (előbb a Nemzeti Megmentési Front, majd a Demokrata Párt, illetve az abból létrejött Liberális-Demokrata Párt színeiben), 2000-től 2004-ig Bukarest főpolgármestere. Államfői mandátumai idején kétszer is felfüggesztették tisztségéből, de a leváltását célzó népszavazások sikertelenek voltak: első alkalommal a lakosság kiállt mellette, második alkalommal nem, de az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt a referendum. A régi pártjával összekülönbözött Băsescu 2013-ban megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd 2019-ben európai parlamenti mandátumot szerzett. Pártja a 2020-as parlamenti választáson kiesett a bukaresti parlamentből, mivel nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.