A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően.
Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig. A szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben. A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez. „Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.
Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat. Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz – közölte.
