Antal Árpád a fiatalokhoz külön szólt, arra kérve őket, hogy lehetőleg segítsenek az idősebb generációnak a regisztráció, a kérdőívek lekérése és kitöltése terén, de forduljanak bizalommal a segítőpontokhoz is. Cáfolta azt a híresztelést, hogy akik ezeknél a pontoknál töltik ki a kérdőíveket, azok nem részesülnek a törvény által előírt egy munkaszüneti napban. Antal Árpád továbbá arra biztatott mindenkit, hogy május 15-ig éljen az önkitöltés lehetőségével. Nagyon fontos, hogy a magyarok lakta megyékben minél többen maguk töltsék ki a kérdőíveket, mert ugyan az adatbázist a népszámlálás harmadik fordulójában mindenképp kiegészítik a cenzus lebonyolítói, de az akkor bevezetett adatok között már nem fog szerepelni sem az anyanyelv, sem a nemzetiségi hovatartozás.

A polgármester felhívta a figyelmet, hogy a román állam, a statisztikai hivatal szempontjából nincs tétje a népszámlálásnak, az erdélyi magyarság számára viszont igen nagy a tét, ugyanis az eljövendő legkevesebb tíz évben közösségként attól függ majd súlya, ereje, hogy hányan vallják magyarnak magukat. Az önmegszámlálásról lemondó magyarok anyanyelvi, etnikai, felekezeti hovatartozását nem fogják regisztrálni – szögezte le az elöljáró. Tamás Sándor jelezte, hogy a megyében 93 népszámláló biztos dolgozik, 119, a kérdőívek kitöltésében segítséget nyújtó pont létezik, és kedd délig 7500 kitöltött kérdőívet jegyeztek.

Újságírói kérdésre válaszolva Antal Árpád és Tamás Sándor egy­aránt úgy vélte, noha létezik a nemzetiségnél a székely mint a magyar alkategóriája, de ebben az esetben a közösség szempontjából előnyösebb, ha a magyar etnikumot jelölik meg a kérdőívben. Antal Árpád azt mondta, noha ő székely-magyar embernek tartja magát, de tisztában van azzal, hogy ezen a cenzuson magyarnak kell vallania magát. A polgármester szerint ezt a kérdést abból a szempontból kell nézni, hogy éppen kivel szemben kell meghatározni a nemzeti önazonosságot. „Ha Budapestről van szó, akkor nyilván székelyként határozzuk meg magunkat, de amennyiben Bukarestről, erről az országról, akkor magyarként” – fogalmazott.

Tamás Sándor szerint Erdélyben, nyilván, büszke székelyek vagyunk, de azt is tudjuk, hogy a székelység a magyarság része. Ebből a szempontból nézve az a véleményük, hogy a romániai népszámláláson valljuk magunkat magyarnak. Ennek azért van jelentősége, mivel a közösség politikai ereje annak egységében rejlik. Ha regionális identitás szerint feldarabolnánk a magyarságot Erdélyben, akkor utána könnyen hivatkozhatna bárki arra, hogy csak kisebb entitásokról van szó, nem egy meghatározó nemzeti kisebbségről. Nem szabad elfelejteni, hogy az említett feldarabolódás miatt egy településen könnyen húsz százalék alá eshet a magyarság hivatalos aránya (miközben a valóságban ennél magasabb), ami bizonyos addig létező jogok elvesztéséhez vezethet.