Băsescu akkor azzal védekezett, hogy valójában csak hazáját szolgálta, nem tudta kinek írja jelentéseit és tulajdonképpen nem is ártott senkinek. Csakhogy a dokumentumok mást igazoltak, fedőneve is volt (Petrov), beszámolóival, hogy kollégái külföldre szöknének, illetve idegenekkel tartanak fent kapcsolatot (mindkettő főbenjáró bűn volt a Ceaușescu-korszakban) életeket tett tönkre, karriereket tört ketté. Traian Băsescu minden bizonnyal nem is nagyon érzi magát hibásnak, felelősnek múltja ezen fejezetéért, ennél fájdalmasabb, hogy elveszítheti a volt államfőknek járó juttatások egy részét: a protokoll-lakást, a tetemes havi járandóságot (16 ezer lejt), az állam által fizetett tanácsadókat, titkárokat, az őrző-védő szolgáltatást, hivatali gépkocsit. Sőt további politikusi ténykedése is köddé válik, hisz nem jelölhető és nem választható az, aki bizonyítottan szekusbesúgó volt. Nem véletlen tehát, hogy Traian Băsescu nem adja fel a harcot és az Európai Emberjogi Bíróságon érvényteleníttetné a romániai ítéletet.

A történet azonban nem egy ember, Băsescu sorsa miatt igazán érdekes. Sokkal inkább azért, mert 32 évvel az úgynevezett rendszerváltás után még mindig tisztázatlan, ki volt haszonélvezője, önként vagy kényszerből besúgója az egykori hírhedt titkosszolgálatnak, és kik az áldozatok. Intézmény jött létre a szekus-dossziék vizsgálatára, törvények születtek, ám mai napig szinte véletlenszerű, kiről derül ki, hogy a kommunista rezsim ügynöke volt. Rengeteg irat továbbra is titkosított, a hajdani elnyomók ma is húzogatják a szálakat és érdekeik szerint hozzák nyilvánosságra vagy tussolják el egy-egy korábbi munkatársuk nevét. Ott ülhetnek a parlamentben, a kormányban, a jelenlegi titkosszolgálatokban, fontos intézményekben, védelmet élveznek mindaddig, amíg a nagyobb „érdeket” szolgálják. Nem véletlen, hogy Băsescu múltjára sem akkor derült fény, amikor kétszer államfővé, majd szenátorrá választották, minden alkalommal megkapta a jó magaviseleti igazolást a CNSAS-tól. Az intézmény érvelése szerint csak később kerültek hozzájuk a dokumentumok...

Traian Băsescu példája azért is kirívó, mert egy volt besúgó eljuthatott a román állam legmagasabb tisztségébe. De ki tudja, hány meg hány Petrov él közöttünk, ücsörög döntéshozó pozícióban, határoz életünket befolyásoló kérdésekről. Ki tudja, kik voltak a Securitate egykori besúgói, tartótisztjei és ki irányítja ma is őket?