Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a héten zajlott tárgyalásokat értékelve azt mondta, a NATO szó szerint lemásolta a magyar álláspontot: a szervezet nem küld katonát Ukrajnába és fegyvereket sem szállít oda. Ugyanakkor nem is tiltja meg azt az egyes tagországok számára. Mivel ebben a kérdésben már különböznek az álláspontok – van, aki szeretne küldeni –, a vita azzal zárult, hogy mindenki tegye, amit jónak lát, de a NATO „mindannyiunk nevében” nem fog ilyen akcióba. A lengyel békemisszióval kapcsolatos felvetésre úgy fogalmazott: a gond ezzel az, hogy nincs béke, békemissziót pedig csak akkor lehet küldeni, ha éppen tűzszünet van. Jelenleg legfeljebb béketeremtő haderő küldhető, ami azonban már részvételt jelent a harcokban. A miniszterelnök a légtérzárra vonatkozó ukrán felkéréssel kapcsolatban azt felelte: az légi háborút jelentene, amit el kell kerülni. Aki légtérzárat rendel el, azt vállalja, hogy a harcoló légi járműveket a földre juttatja, vagyis lelövi, ezzel pedig már benne is van a háborúban.

Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval. A kérdés nem az, hogy Magyarország drágábban veszi-e ezeket az energiahordozókat, hanem az, hogy jönnek-e ezek egyáltalán. „Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem” – fogalmazott. Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe. Mindez azt is eredményezné, hogy a gazdaság éveket veszítene a fejlődéséből és 8–10 évvel ezelőtti szintre esne vissza. Az ország mindent megtesz, amit megtehet – hangsúlyozta Orbán Viktor –, „de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért”.

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások során nemcsak a magyar kormányfőt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett. Mint ismert, a magyar kormányfőhöz intézve szavait Zelenszkij azt mondta, Magyarországnak el kell döntenie, kivel van. Orbán szerint Zelenszkij éles beszéde nem rendkívüli, érthető, amit mond. Az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba. „Ezért a legfontosabb, hogy világossá tegyük, mi nem akarunk részt venni a háborúban” – hangsúlyozta, hozzátéve: „a mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért”. Orbán Viktor erkölcsileg helyesnek nevezte a magyar álláspontot. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország minden segítséget megad az ukránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkre tenné a nemzet közösségét. Hozzátette: e kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal arról, kinek a szempontját kell érvényesíteni. A kormányfő leszögezte: „mi 1100 éve a magyarok oldalán állunk.”