A múlt hétHírek és álhírek

2022. március 28., hétfő, Jegyzet
Kuti János

A pletyka átvitt értelemben különféle híresztelések terjesztését jelenti, amikor a hírközlő felelőtlenül, tudatlanul vagy rosszindulatúan, alattomosan terjeszt ártó szándékú szóbeszédet.

Ráadásul sokszor azt állítja, hogy őt csakis a jó szándék vezérli. Régente a pletykálás a vénasszonyok előjoga lehetett, mert amint a nóta is mondja: „Kiültek a vénasszonyok a padra, a padra. / Úgy is tudom, hogy rólam szól a pletyka, a pletyka.” Most már öreg és fiatal, nemre való tekintet nélkül, nethuszárként üget fel a közösségi oldalakra, többek közt a Facebookra, hogy kiélje az ősi pletykálási ingert. Jól értesültként osztja meg ismerőseivel és ismeretlenekkel a „titkokat”, mert ő a legújabb hírt megbízható forrásból hallotta.

A „pletykálás művészete” az idők folyamán sokat fejlődött, és úgy tűnik, hogy a hír- és álhírgyártást magas szinten művelik a hírközlő szervek is. Sőt, a kisebb-nagyok országok politikusai gyakran beszállnak saját vagy más államok polgárainak félrevezetésébe. Így a gyanútlan vagy gyanakvó hírfogyasztó csak kapkodhatja fejét, mert fogalma sem lehet arról, hogy mi is az igazság.

Legutóbb a România TV kürtölte szét, hogy Raed Arafat, a Sürgősségi Helyzetek Főosztályának vezetője forgatókönyvet készítene elő arra az esetre, ha Romániában négynapos áramkimaradás lenne. Aztán Arafat nem győzte tagadni ezt, de lehet, hogy mégis megnő a gyertyavásárlási kedv. Azt is eregették az éterbe, hogy az ukrajnai bombázások során a lembergi (lvovi) régióban mérgező szén-monoxid-felhő keletkezett, amely Románia irányába tart. Ezt Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter cáfolta. Egyrészt, mert ilyen felhő nem is keletkezett, de aki nem hiszi, azt azzal nyugtatgatják, hogy nem onnan fúj a szél. (Különben is, van itt nekünk elég mérgező gázunk a levegőben).

Azt is hallottuk, hogy a WizzAir egyik gépén – amelyik Grúziából Lengyelországba repült –  bombariadó volt, de az is álhírnek bizonyult. (Azon a gépen sem szerettem volna lenni.) Több ország légvédelmét is mozgósítani kellett, és vadászgépek kísérték át Romániából Magyarországon és Szlovákián keresztül Lengyelországba a járatot. Ebben nem sok logikát látok, mert azok a vadászgépek mit is tudtak volna tenni, ha tényleg bomba van a gépen?

Aztán nézem a híreket és látom, hogy Romániának könnyű megvalósítani az energetikai függetlenséget, mert csak elenyésző mennyiségű gázt veszünk külföldről (vajon miért olyan drága akkor a hazai?), és különben is, ott a rengeteg gáz a Fekete-tenger alján. Úgy határoztam, hogy a nyáron oda megyek üdülni, és hazafelé felcsomagolok gázból, legalább néhány „butéliával”. Aztán szenünk is van elég a bányákban, amelyeket drága pénzen bezártunk. Most már költhetünk az újranyitásukra is. A háborús események miatt minket is egyre inkább érnek mindenféle hírbombák, csak azt nem lehet tudni, melyik igazi és melyik csak füstbomba. A Krím félsziget környéki harcokról az jutott eszembe, hogy ott (ahol akkor német telepesek éltek) munkálkodott 1890-ig egy Samuel Keller nevű evangélikus lelkész (1856–1924). Élt ott egy gonosz asszony is, aki pletykákkal és rágalmakkal sok békétlenséget és széthúzást okozott embertársai körében. Mivel sem a szép szó, sem a fenyegetés nem fogott rajta, a lelkész magához hívatta, és megkérte, hogy hozzon egy frissen vágott fekete tollú tyúkot a lelkészlakba. Aztán felkérte, hogy szedje ki a tollát, menjen fel a toronyba és szórja szét. Mikor lejött, a pap felszólította, hogy szedje össze a tollakat. A hölgy megrémült és azt mondta: lelkész úr, az lehetetlen, hiszen a tollakat szétszórtam a szélrózsa minden irányába, és ezért nem tudom összeszedni.

Az álhírterjesztők beírásait szűrik, van aki büntetné is a hazugságok terjesztését. Egy kicsi gond van, mert ki az (a gép), aki biztosan el tudja dönteni, hogy egy hír igaz vagy álhír? És mi a garancia arra, hogy véletlenül nem az igazi híreket tiltják le? (Több vétlen ismerősömet is tiltották már le a Facebookról!)

Régen a pletykáló álhírterjesztőket nyelvkivágással is büntethették. Most már ilyen drasztikus módszerekhez nem lenne jó folyamodni, mert bizony a világ vezetői közt is volna, akik nyelvük nélkül, szótlanok maradnának, pedig a szavalásból élnek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2022-03-28: Közélet - Mózes László:

Székelyföldi borvizekről, forrásokról, fürdőkről

Székelyföld borvizeiről, Erdővidék egykori fürdőiről, mostani ásványvízforrásairól beszéltek Baróton, a kedd esti Tortoma Önképzőkörön. A meghívott, Jánosi Csaba csíkszeredai geológus betegsége miatt nem tudott eljönni, előadását viszont elküldte egykori kollégájának, a baróti Berszán József geológusnak, így azt ő ismertette.
2022-03-28: Közélet - Mózes László:

Tamás Anna évadnyitó kiállítása (Erdélyi Művészeti Központ)

Tamás Anna (1945–2010) textilművész kiállítása nyílt meg péntek délután az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK). A bemutatott nagy méretű alkotások közül tizenegyet Amerikából hoztak Sepsiszentgyörgyre, az itteni művészetkedvelők több mint három évtizedig nem láthatták azokat.