A műtrágyakrízis közepette igen fontos és hasznos előadás-sorozatra került sor az elmúlt pénteken és szombaton. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete és Szeles Imre sepsiszentgyörgyi kertészmérnök, növényvédelmi szakember szervezésében a talajok tápanyag-utánpótlásának kíméletes módszereiről beszélt Daoda Zoltán, a magyarországi AGRO.bio Kft. szakmai igazgatója.
Sepsiszentgyörgyön a Sapientia tanulmányi központjában az egyetem akadémiai közössége és a nagyközönség számára, Kézdiszentléleken, Csíksomlyón a Csíksomlyói Tavaszi KERTész Nap – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe keretében és Nyárádszeredán zajlottak az előadások. Mint kiderült, baktériumok segítségével növelhető a talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma.
Daoda Zoltán elmondta: a műtrágyakrízis gyenge piaci teljesítményhez vezethet, de megoldást adhat a másképpen való gondolkodás. Azaz, ha a műtrágyázás helyett más megoldásokat használnának a gazdák a talaj tápanyag-utánpótlására. Az általa bemutatott eljárásban többfajta baktériumot tartalmazó készítmény képes megkötni a levegő nitrogénjét – minden négyzetméternyi talajfelszín fölött 5,6 tonna nitrogén van a levegőben –, emellett a mikroorganizmusok a talajban megkötött foszfort és káliumot is felszabadítják, felhasználhatóvá teszik a kultúrák részére.
A baktériumos eljárás 50–80 kilogramm nitrogént, 35 kilogramm foszfort, 35 kilogramm káliumot bocsáthat felhasználásra a növények számára. A foszfor és kálium a talajban megkötött hatóanyag felszabadítása mellett a növényi maradványok lebontásából is származik. Ennek értelmében a hatékonysága az előző kultúrák után megmaradt szármaradvány mennyiségének a függvénye is – jegyezte meg.
Érdekes megállapítás is elhangzott. A gazdák általában a fagyra bízzák szántás után a barázdák „eldolgozását”. Ennek eredményeként a talaj apró szemcsékben ülepszik, tömörítődik, aminek következményeként nő a következő munkálatok üzemanyagköltsége. Ezért fontos, hogy szántás után mielőbb megtörténjen a talaj lezárása – emelte ki Daoda.
Azt is elmondta: a víztározók, az öntözés helyett sokkal előnyösebb a talaj humusztartalmának növelése, ez nagyban hozzájárul a talaj víztartalmának megőrzéséhez. Ha a gazdák nem törekednek a talaj humusztartalmának növelésére, ha nem csökkentik a talajok kihasználtságát – főképp a bérelt területek esetében, ahol szó szerint a talajok kizsákmányolása zajlik, azaz nem fordítanak figyelmet a tápanyag-utánpótlásra, a talaj optimális szerkezetének megtartására, ahol csak a minél nagyobb termésmennyiség elérése a cél –, a 2030-as években az Európai Unió talajai „összeomolnak” – figyelmeztetett Daoda.
