Tavasz van, egyre gyakrabban lehet látni mezőn, kaszálón, legelőn égő tüzeket. Sokan az elhalt növényzet felégetésével, a tarlóégetéssel próbálják szabaddá tenni a földjeiket, de ez a törvényes előírásokkal éppúgy szembemegy, mint a környezet védelmét illető erkölcsi kötelességünkkel – tudtuk meg Kozma Béla megyei agrárigazgatótól.
A tarlók égetése hosszú idők óta megszokott tevékenység mifelénk, manapság azonban törvény tiltja ezt a gyakorlatot. Több szempontot is szem előtt tartanak, ezek között van a levegőszennyezés, de a talaj felszínén és annak felső rétegeiben levő élővilág károsodása is.
A tarlóégetéseket illető vélemények azonban ennek ellenére megoszlanak. Vannak, akik elítélik, mivel a tarlóégetéssel elpusztul az a baktériumos környezet, amely például a kultúrák betakarítása után hátramaradt növényi maradványok lebontását segíti elő. Nálunk a légszennyezés miatt is tiltják a tarlóégetést. De például Ausztráliában a tarló- és erdőégetéseket egyféleképpen a növényzet regenerálására használják. Ott az ellenőrzött körülmények között végzett égetések, a „préritüzek” haszonnal vannak – fejtegette az igazgató.
Azoknak a gazdáknak, akik mezőgazdasági támogatásokat kérnek kultúráikra, vállalniuk kell, hogy nem fogják égetéssel tisztítani területeiket. Növényvédelmi szempontból azonban olykor hasznos is lehet a tarlóégetés, például a gombás megbetegedések terjedését fékezni lehet ez által. Igaz, a növényvédelmi munkálatok megfelelő elvégzése után a tarló égetésére nincs szükség. Ez vonatkozik a gabonákra, állandó gyepekre is, ahol nem kell a több éve felnőtt gazt elégetni. Mindez a mezőgazdasági támogatások megvonásához és más büntetésekhez vezethet – hívta fel a figyelmet Kozma Béla.
Van azonban, aki más szempontból közelít a tarlóégetés kérdéséhez. Azt állítják, a mezőgazdasági területeken végigrohanó tűz elégeti a gyomok magvait, irtja a talaj felületén vagy alsó rétegeiben lakó rágcsálókat is. Ráadásul a visszamaradó hamu javítja a talaj tápanyag-összetételét.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség is figyelmezteti a gazdákat: a tarlóégetést – ha támogatást kértek az illető területre – a szubvenció 5–100 százalékos megvonásával büntethetik. Ez vonatkozik a szántóterületeken maradt növényi maradványokra és az állandó gyepekre egyaránt.
A tarlóégetés és a növényi maradványok égetésének tilalma a támogatásokat igénylő gazdák számára az úgynevezett GAEC (Good Agricultural and Environmental Conditions – Jó Mezőgazdasági és Környezeti Körülmények) – előírásai mondják ki, ezeket az agrártárca és az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság 352/636/54/2015 szabályozása írja elő.
Az Országos Környezetőrség adatai szerint idén már több mint hatezer tarlóégetési esetet jegyeztek 1200 hektár mezőgazdasági területen, az elszabaduló lángok négy hektár erdőre is átterjedtek. A környezetvédelmi tárca a tarlóégetés visszaszorítása érdekében kezdeményezte a kiróható büntetések növelését. A tervezet szerint a szabálysértőkre kiróható bírság magánszemélyek esetében 7500–15 000 lej között, jogi személyek esetében 25–50 ezer lej között lehet.
