Az orosz védelmi minisztérium úgy döntött, hogy alapvetően csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv irányában – jelentette ki a tárca helyettes vezetője tegnap Moszkvában. A török külügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, hogy az eddigi legjelentősebb előrelépés történhetett az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalásokon.
Az orosz és az ukrán delegáció Isztambulban folytat jelenleg egyeztetéseket egy tűzszüneti megállapodás tető alá hozása érdekében.
Az eddig kiszivárgott információk szerint az ukrán küldöttség nyitott lehet olyan nemzetközi biztonsági garanciákat biztosító rendszerre, amely nem tartalmazza a szeparatisták által ellenőrzött Krím és Donbasz területét.
Az orosz védelmi minisztérium időközben jelezte, hogy „radikálisan csökkentik” a Kijev és Csernyihiv városa körül folytatott katonai tevékenységüket. Emellett jelezték, hogy a mostani egyeztetések egy államfői szintű találkozónak is megágyazhatnak Ukrajna és Oroszország között.
Oroszország már korábban is tompította háborús retorikáját. A Financial Times például bennfentes információkra hivatkozva azt írta, hogy Moszkva már nem akarja elérni Ukrajna „nácitalanítását”, és megengedi Ukrajnának, hogy belépjen az Európai Unióba, ha a NATO-ba vagy más katonai szövetségi rendszerbe nem lép be. A demilitarizálásra vonatkozó követeléseket szintén elengedhették az oroszok.
A források azt állítják, hogy Ukrajna is hajlandó lemondani a NATO-tagságról, ha cserébe biztonsági garanciákban részesül, és csatlakozhat az Európai Unióhoz. A fő ütközőpont továbbra is a Krím és Donbasz kérdése, melyben egyik fél sem hajlott eddig a kompromisszumra.
Egy lehetséges megegyezés esetén sem térne azonban minden vissza a régi mederbe. A brit miniszterelnök szóvivőjének közlése szerint önmagában egy tűzszüneti megállapodás Oroszország és Ukrajna között még nem jelentené a Moszkvával szembeni szankciók feloldását.
Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes szintén tegnap közölte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei újabb szankciókat terveznek az orosz gazdaság több olyan ágazata ellen, amelyek kulcsfontosságúak az ukrajnai invázió fenntartásához, beleértve az ellátási láncokat is.
Korábban is érkeztek már derűlátó fejlemények az orosz–ukrán tárgyalásokról, azonban ezek rendre zátonyra futottak, mindkét fél elismerte, hogy a tárgyalási folyamat nagyon nehezen halad.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken még cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdoğan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban. Erdoğan akkor azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán és orosz fél, ezek között konkrétan Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését említette.
