Az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi szakbizottsága (AFCO) hétfőn a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárásról vitázott.
A szakbizottság véleménytervezetének jelentéstevője, Włodzimierz Cimoszewicz lengyel szocialista képviselő, volt kormányfő az ülésen úgy fogalmazott: a jogállamiság leépítése lassú folyamat, a helyzet Magyarországot illetően tovább romlott. Mint mondta, a magyar kormány kétségbe vonta az Európai Unió Bíróságának jogköreit, az uniós jog elsőbbségét, valamint a koronavírus-járványt ürügyként használta fel, hogy megkerülje az uniós bíróság határozatait. Cimoszewicz többek között kritikát fogalmazott meg a magyar sajtószabadságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a koronavírus-járvány alatti veszélyhelyzeti törvénykezést illetően.
Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország erején felül teljesít a mintegy 700 ezer ukrán menekült befogadásában, nincs szüksége kioktatásra és megalapozatlan kritikákra. Felhívta a figyelmet, hogy mivel vasárnap Magyarországon parlamenti választásokat tartanak, a kampány utolsó hetén megszervezett vita nem segíti a választások szabad és külső befolyástól mentes megvalósulását. A képviselő szerint az AFCO-tervezet politikai pamflet jellegű és ideológiára alapozott megállapításokat tesz. „Aki írta, nincs tisztában a tényekkel, és nem is törekszik a jogászi szakma szabályaihoz méltó gondolkodásra” – tette hozzá.
Trócsányi az előterjesztés tételeit cáfolva elmondta, hogy a magyar alkotmánybíróság soha nem vonta kétségbe az uniós jog alkalmazási elsőbbségét. „A magyar alkotmánybíróság és az uniós bíróság között kiváló a kapcsolat és gyakori a tapasztalatcsere, ismerni kéne az alkotmánybíróságunkat, mielőtt állásfoglalást fogalmaznak meg azzal kapcsolatban” – szögezte le.
Az úgynevezett sarkalatos törvényekkel összefüggésben kijelentette: azok a rendszerváltás sajátosságaihoz fűződnek, politikai kompromisszumok eredményei. Mint mondta, 1994 és 1998 között kétharmados többséggel kormányzott a baloldal Magyarországon, számos törvényt fogadtak el, amit senki sem kifogásolt. Felhívta a figyelmet, hogy a kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvényeket is lehet módosítani, erre eddig is sor került politikai kompromisszumok eredményeként. „Magyarország demokratikus állam, és ragaszkodik ahhoz, hogy az általa szabadon megválasztott kormány kormányozzon” – húzta alá.
Doménec Ruiz Devesa spanyol szocialista EP-képviselő szerint Magyarországon a helyzet romlott a jogállamiság tekintetében, de az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanácsnak még mindig nincs bátorsága, hogy lépjen az ügyben. Felhívta a figyelmet, hogy nincs egyhangúságra szükség a testületben annak megállapításához, hogy Magyarországon sérült a jogállamiság.
Alin Mituța, az EP Renew frakciójának román képviselője azt állította, hogy Magyarország tudatosan aláássa a jogállamiságot. „Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja, együttműködik Oroszországgal. A putyini rendszer nem szolgálhat mintául egyetlen uniós tagállamnak sem” – tette hozzá.
Laura Huhtasaari, az Identitás és Demokrácia EP-frakció képviselője arra mutatott rá: maga az Európai Unió Bírósága is kimondja, hogy amennyiben az uniós jog sérti egy tagállam nemzeti érdekeit, akkor a tagországnak joga van másképp eljárni. „Az Európai Unió nem föderáció, hanem tagállamok alkotják” – húzta alá felszólalásában a finn politikus.
