Bodokon tartotta legutóbbi gyűlését a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Föderációja. Az ülésen az Országos Stratégiai Tervvel (PNS) szembeni kifogásaikat fogalmazták meg, a dokumentumot az agrártárcának, illetve Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszternek küldték el. A kifogásokban többek között a szarvasmarha- és juhtenyésztési ágazatok támogatásának egyenlőtlenségeire hívják fel a figyelmet.
Az átiratot a Romániai Szövetkezetek Ágazati Szövetsége, valamint a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Általános Egyesülete nevében fogalmazták meg – tudtuk meg Jákó Tibortól, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének megbízott elnökétől.
Az átirat szerint a PNS tervezete a szarvasmarha-ágazat támogatásának csökkentését írja elő (100 millió euróról 92,5 millióra), holott ez a szektor szorul leginkább rá a segítségre. 1990-ben az országban nyolcmillió fejőstehenet tartottak nyilván, ez a szám mára egymillióra csökkent. Ezzel szemben a juhállomány ugyancsak 1990-ben 14 millió egyedet tett ki, most hozzávetőleg 12 millió juh van az országban – mutatnak rá az átiratban –, amiből következik: a súlyosabb állományvesztést szenvedő szarvasmarha-tenyésztést kellene inkább támogatni. Konkrét adatokkal is szolgálnak a szarvasmarha-tenyésztők: 2021-ben a termeléshez kötött támogatás (SCZ) 360 euró volt tejelő szarvasmarhaként, a PNS tervezete szerint ez a 2023–2027-es időszakban 300 euróra csökkenne.
Ezért javasolják: a tejelő marha ágazatában az összállományra számított támogatást emeljék évi 120 millió euróra. Ugyanakkor kérik, hogy a PNS tervezetében szereplő 280 000 fős, SCZ-támogatásra jogosult tejelőszarvasmarha-állományt emeljék 300 000 főre (ez van érvényben jelenleg is). A támogatásra jogosult állatok létszámának csökkenése azt a hamis látszatot kelti, hogy nőtt a támogatás értéke – jelentették ki.
Az átirat aláírói nem értenek egyet a szarvasmarhákra vonatkozó tervezett állatjóléti előírásokkal sem. Ugyanis az ehhez fűződő kiegészítő támogatásokat a hazai tehénfarmok csupán harminc százaléka igényelheti, ennyien birtokolnak állategészségügyi engedélyt, a továbbiak csak bejegyezve szerepelnek állategészségügyileg. Azt mondják: az unió 2021/2115-ös rendelkezése előírja, hogy a támogatások azonos módon illetnek meg minden farmert – így a tervezet előírásai diszkriminatívak. Ezért javasolják, hogy az állategészségügyileg jegyzett, tejelő teheneket tartó gazdaságok is részesülhessenek a támogatásban. Elégedetlenek a gazdák a lucernatermesztés tervezett támogatása miatt is – írják az agrárminisztériumnak és a mezőgazdasági miniszternek küldött átiratban. Jelenleg a hektáronkénti lucernatámogatás ugyanis mintegy száz euró, ami a PNS-tervezet szerint a jövőben 25 euróra csökkenne.
