A felmérés közel háromezer válaszadója közül 2528 pedagógus, 204 oktatásiintézmény-vezető, 22 tanfelügyelő, 21 RMPSZ-szervezeti vezető, 53 szülő, 42 iskolai tanácsadó, lelki vezető, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, iskolai könyvtáros, titkár, diák, egyetemi hallgató. A válaszadók több mint fele általános iskolában tevékenykedik, a többiek többsége középiskolában, harmaduk elemiben dolgozik. Hargita és Kovászna megyéből közel egyenlően, összesen 1100-an válaszoltak, Maros megyéből 499, Biharból 426, Szatmárból 322, Kolozs megyéből 208, Szilágy megyéből 118, Arad, Fehér, Brassó, Beszterce, Bákó, Máramaros, Temes, Hunyad, Szeben megyéből és Bukarestből egyenként kevesebb mint száz válasz érkezett.

A megkérdezettek 80 százaléka a hagyományos, szeptember 15-től június 15-ig terjedő időszakot tartja megfelelőnek a tanításra, a válaszadó tanfelügyelők harmada és az intézményvezetők ötöde inkább szeptember első munkanapjára tenné a tanévkezdést. A megkérdezettek többsége a félévi vakáció, a tanév félévekre osztása mellett szavazott, és úgy véli, a tananyag mennyiségét és követelményeit a tanévszerkezethez kell igazítani.

A vakációkkal kapcsolatos egyéb kérdések kapcsán már kissé jobban megoszlanak a vélemények, de a legtöbben azt szeretnék, hogy vakációkban ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, illetve hogy az oktatás minden szintjén a tanulók számára egyformán legyen vakáció, arról ellenben nagyon megoszlik a vélemény, hogy legyen-e tanítási szünet hat-nyolc hét után, meglepő módon ezzel a megkérdezett szülők többsége nem értett egyet.

A felmérés eredményeit figyelembe véve és az RMPSZ saját küldetésére hivatkozva, az állásfoglalásban szorgalmazzák a tanév két félévre osztását, amelyeket félévi vakáció kössön össze; a tanév tartson szeptember második hétfőjétől június harmadik péntekéig. Támogatják a félévi dolgozatok eltörlését, de nem szorgalmazzák az egységes tételű értékelési formák bevezetését; fontosnak tartják a formatív értékelési eljárások meghonosítását és e téren a pedagógusok továbbképzésének támogatását. Úgy értékelik, hogy a szaktárca által kezdeményezett modul- vagy év végi értékelések digitális módszerekkel történő lebonyolításának legnagyobb akadályát az iskolák számítástechnikai eszköztára terén tapasztalt egyenlőtlenségek képezhetik, úgy gondolják, hogy az intézkedés negatívan érintheti az oktatáshoz való jogok biztosítását, növelheti a rendszerben tapasztalható méltánytalanságokat.

Az RMPSZ fontosnak tartja a diákok és pedagógusok jólétének kérdését, illetve az iskolai nevelési programok közösségépítő szerepét: szorgalmazza, hogy hat-nyolc hetente legyen vakáció a kötelező oktatásban a diákok és pedagógusok számára, amelyek időtartama alatt ne szervezzenek versenyeket, vizsgákat, országos értékeléseket; javasolják, hogy a tanév első hete a diákoknak és pedagógusoknak szervezett csapatépítő programokból álljon; támogatják, hogy az oktatási időszakokba legyenek beépítve tematikus és közösségépítő nevelési hetek; kérik a cikluszáró vizsgák teljes reformját, a továbbtanulás általános, átfogó és rendszerszintű pályaorientációs folyamatokra történő alapozását, illetve azt, hogy minden országos jellegű, pedagógusokat vagy diákokat érintő értékelés, vizsga járjon le július közepéig.

Mindezek megvalósítása érdekében az RMPSZ szükségesnek tartja, hogy az oktatási minisztérium hozzon létre országos munkacsoportokat, amelyek feladata elsősorban a tananyag tartalmi csökkentése; az értékelési eljárásokat alapozzák a tantárgyköziség, a projektalapú és a jelenségorientált oktatás módszereire. Az RMPSZ szorgalmazza a pedagógusképzés és továbbképzés teljes és átfogó reformját is, a szakmai továbbképzési rendszer átfogó finanszírozását és a közoktatás finanszírozásának törvényi szintre emelését, ami a GDP 6 százalékát jelenti.

Állásfoglalását a pedagógusszövetség iktatja az oktatási minisztériumban, ahol még tanévzárás előtt dönteniük kell az illetékeseknek a jövő tanévet érintő kérdésekről.