A Ki nyert ma? című, az országgyűlési választást értékelő rendezvényen Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: történelmi nagyságú győzelem volt a vasárnapi, amelyet az Orbán Viktor nevével fémjelzett Fidesz–KDNP-lista és az egyéni választókerületekben a jelöltjei elértek. A Fidesz–KDNP népszerűségében az égvilágon semmilyen szerepe nincs a választási rendszernek – tette hozzá. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is elismerte vasárnap este, hogy választási rendszertől függetlenül hatalmas arányú többséget szerzett volna a Fidesz–KDNP – mondta az igazgató. Hozzátette: a választási rendszerre nem lehet mutogatni, amikor annak keressük az okát, hogy miért tudott negyedszerre is nyerni a Fidesz–KDNP. Mindez azt erősíti, hogy a következő Országgyűlésnek és az általa megválasztott kormányfőnek – akit Orbán Viktornak fognak hívni – hatalmas lesz a legitimációja – mondta Kovács István. Az ellenzék és a kormányoldal eredménye közötti különbségben a miniszterelnök-jelöltek személye volt a döntő tényező – jelentette ki.

Kovács István szólt arról is, hogy szerinte vasárnap este megbukott az ellenzék előválasztása, amely csak rövidtávon működött, Márki-Zay Péter hiányosságai miniszterelnök-jelöltté választása után nagyon erősen előjöttek. Valójában ő nem egy A-kategóriás politikus, a kvalitásai messze gyengébbek voltak annál a várakozásnál, amelyet a baloldal hozzá fűzött. Soha nem volt még ennyire népszerűtlen miniszterelnök-jelölt Magyarországon, mint Márki-Zay Péter – fogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a vasárnapi egy kormányerősítő és ellenzékváltó választás volt. Soha ilyen erős felhatalmazást magyar kormány még nem kapott demokratikus választáson – jelentette ki. Kifejtette: a mostani ellenzéki pártok 2010-ben a választáson 45 százalékot értek el, ebből mára 35 százalék lett, és 2018-hoz viszonyítva mára tíz ellenzéki választóból hárman nem szavaztak az ellenzéki közös listára. Hangot adott azon véleményének is, amely szerint vasárnap az történt, hogy azon ellenzéki választók, akik nem akarták Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek, nem szavaztak az ellenzéki közös listára, és azok a választók, akik nem voltak fideszesek, de Orbán Viktor munkájával elégedettek voltak, végül is a Fidesz szavazóivá váltak.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy egyedül Budapesten működött a közös ellenzéki jelöltállítás. A Demokratikus Koalíció és a Momentum azonban örülhet az eredménynek: az előbbi 9-ről 16-ra, az utóbbi 0-ról 11-re emelte frakciója létszámát. A két vesztes pedig a Jobbik – amelynek 26-ról 9-re csökkent a mandátuma – és az LMP, amely esetében az is kérdéses, hogy tud-e egyáltalán frakciót alakítani, tehát azoknak a pártoknak – Jobbik, LMP –, amelyek 2010 előtt Gyurcsány Ferenc leváltására jöttek létre, a további létük is kérdéses – mondta. Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott, hogy Márki-Zay Péter „utolsó harcosként nekiesett” Gyurcsány Ferencnek, és le akarta győzni, de vasárnap Gyurcsány Ferenc győzte le Márki-Zay Pétert.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese a többi elemzővel egyetértve közölte, hogy a miniszterelnök-választásról szólt a vasárnapi voksolás. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesznek volt a legnagyobb esélye a választás megnyerésére, és jól látszódott az is, hogy az ellenzék az előválasztás után fokozatosan erodálódott. Ez igaz volt Márki-Zay Péter népszerűségére is – fejtette ki.

Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta, a Jobbik néppártosodása kudarcba fulladt és az ellenzéki közös lista gyakorlatilag megsemmisült. A Jobbik nagyon sokat vesztett, míg a Mi Hazánk Mozgalom feljött: a szélsőjobboldal igazából hazatalált, lett egy párt, amely bejutott a parlamentbe – jelentette ki, megjegyezve: régen volt ilyen radikális párt az Országgyűlésben. Ellenzékváltás történt – jelentette ki.