2020-ban, a trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója indította útjára az Összetartozunk című programsorozatot, amely során az operett mint a legnépszerűbb hungarikum hivatott kulturális hidat képezni az anyaország és elcsatolt területei között – derül ki a színház közleményéből. A magyar nemzet egésze messze túlnyúlik az országhatárokon, közösségének egyben tartása közös feladatunk és örökségünk. A kulturális örökségvédelem aranytartaléka a határon túli magyarság, eszköze a nemzeti kulturális intézményrendszer – írják.

A teátrum vezetője elmondta: a Budapesti Operettszínház 2020-ban tervezte, hogy meglátogatja a nemzettestvéreket, és kulturális örökségünk egyik szerves, még mindig élő és virágzó elemével, a magyar operettel mondja ki, énekli meg, táncolja el, hogy összetartozunk.

„A nemzeti kulturális örökségünk az az erő, amely megtart és összetart bennünket. Sajnos, a vírusjárvány nem tette lehetővé, hogy a centenárium évében tegyünk eleget vállalt kötelezettségünknek, de az ami késik, nem múlik elve alapján most itt vagyunk” – fogalmazott nyitóbeszédében az erdélyi származású Kiss-B. Atilla főigazgató, aki Marosvásárhelyen a városhoz fűződő személyes, Sepsiszentgyörgyön pedig személyes és szakmai kötődéséről is beszélt.

A gálaest folyamán a magyar operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek – mint pl. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrácz – örökzöldjei (Te rongyos élet, Odette belépője, Szép vagy, Erdélyország, Szép város Kolozsvár, Szívduett, Vágyom egy nő után, Bordal, Mi kell a férfiaknak?, Szép a huszár, Hej, cigány stb.) csendülnek fel a Budapesti Operettszínház szólistái: Fischl Mónika, Kiss Diána, Dancs Annamari, Bojtos Luca, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Peller Károly és Laki Péter előadásában. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara. Az est karnagya Pfeiffer Gyula, a teátrum főzeneigazgatója, koreográfusa Lénárt Gábor, szerkesztő-rendezője, Bori Tamás, háziasszonya a színház sajtófőnöke, Szabó Anett volt.

„A színpadon egy különös technikai megoldást igénylő vizuális látványvilág vonzza be a nézőt és emeli a dalszövegek mondanivalóját” – fogalmazott az est szerkesztő-rendezője, Bori Tamás, hangsúlyozva a közös kultúra, a közös nyelv összekötő szerepét az anyaország és a külhoni magyarság között. „Bárhol is vagyunk magyarok, fontos, hogy tisztességgel legyünk magyarok. Nekünk, művészeknek nem árkokat kell ásnunk, nekünk hidakat kell építenünk” – foglalta össze a gála címének lényegét a rendező.

A Budapesti Operettszínház fő-zeneigazgatója, egyben a gálaest karnagya, Pfeiffer Gyula legfontosabb vezérelve minden esetben a szerzői szándék kottahű megjelenítése. „Az Összetartozunk gála elnevezése és célja volt a gálarepertoár összeállításának legfontosabb iránymutatója. A magyar operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek a magyar lelkületet, a magyar virtust és virtuozitást leginkább megjelenítő darabjaiból válogattunk” – árulta el a főzeneigazgató.

A színpadi műsor hangulatát és pazar látványvilágát Somfai Péter műszaki igazgató és Bori Tamás rendező munkája, egy különleges vizuális élményt biztosító ledfalrendszer emelte, amely által a zenekar, énekkar és a műsor szereplői a látványvilág egységes részévé váltak. Az est világítástervezője Bodor Ákos volt. A vizuális megjelenítés másik sarokkövét a gála eszmeiségét, nemzeti jellegét hangsúlyozó, látványos jelmezek adták. A színpadi megjelenést Jenei Petra jelmeztárvezető, a gála színpadi látványfelelőse által összeállított 250 öltözet tette impozánssá.