Az almafa-rozsdástapló (Inonotus hispidus) Európában nem csupán a Brit-szigetek angliai részén gyakori, felénk, Erdélyben és Háromszéken is elég gyakran találkozhatunk vele, még akkor is, ha a világhálón, a Wikipédián erről nem vesznek tudomást.
Ajánlatos ismerkedni vele mostanság is, amikor a fák tisztogatását, permetezését végzik többen közülünk. 30 centiméter átmérőjű termőtestének felső része szőrös tapintású, fehér vagy krémszínű. Tönkje 3–12 cm magas és 0,5–2 cm vastag. Megjelenését követően hamar kezd nőni. Először világosabb, aztán egyre sötétebbé válik, míg végül fekete lesz. Nevével ellentétben nem csupán az almát, de más gyümölcsfákat, diót, kőrist is megtámad. Amint a mellékelt kép is jelzi (azon ugyanis nyárfán látható), más lombhullató fákon is megtelepszik. A fák károsodott felületét fertőzi, és fehér korhadást okozva lassan feléli a fát.
Az almafa-rozsdástapló szivacshoz hasonló állagú, oldalt álló termőtestei június és augusztus között fejlődnek ki a törzs oldalán vagy az ágakon. Színe sárgás-okkerestől vörösesig változhat (a felső része sötétebb, az alsó világosabb). A friss termőtesten gyakran rozsdás színű cseppecskék figyelhetők meg. Idővel a gomba kemény lesz, majd elöregedve megfeketedik és szétesik.
Természetesen nem ehető. Kártevő, ezért a termőtesteket még fiatalon vágjuk le az érintett fákról. A fertőzés terjedése könnyen megakadályozható, ha a gyümölcsfák metszését, ritkítását a megfelelő időszakban és megfelelőképp végezzük.
Csíkban és Kalotaszegen almafagomba a neve. Örülnék neki, ha más helyi népi neveiről szólnának nekem az olvasók, eddig ugyanis csak az említettről tudok, pedig nagyon érdekelne a többi is.
Zsigmond Győző
