A miniszterelnök, a Fidesz elnöke közel két órán át tartó sajtótájékoztatóját azzal kezdte: a rendszerváltás óta soha egyetlen párt sem kapott ennyi szavazatot. Ez a leadott szavazatok 54 százaléka volt, mandátumban kifejezve pedig a parlamenti helyek több mint kétharmadát szerezte meg a Fidesz–KDNP. Úgy értékelt, ez az eredmény három ténynek köszönhető: az első, hogy a magyarok békét akartak, és miután a szomszédban háború zajlik, arra szavaztak, aki nagyobb garanciát jelent a békére. A második körülmény, amely a választási sikerhez hozzájárulhatott, az, hogy Magyarország sikeres ország, Európa két legsikeresebb országa ma Lengyelország és Magyarország. Ebben a két országban a legnagyobb a gazdasági növekedés, a legalacsonyabb a munkanélküliség, a legmagasabb a családtámogatások aránya, és az elmúlt tizenkét évben Magyarországon volt a legnagyobb adócsökkentés – sorolta.

Orbán Viktor szerint a harmadik körülmény, hogy az ellenfél egy hatalomért létrejött koalíció volt, ami alapvető tiszteletlenség a választókkal szemben. Tiszteletlenség volt előre bejelenteni, hogy „bennünket nem érdekel a múltunk, nem érdekel a programunk, nem érdekelnek az eszmék”, az, hogy ezek összeilleszthetők-e vagy sem, „minket egy dolog érdekel, hogy hogyan lehet megnyerni a választást” – fogalmazott. Ezzel szemben ők a szív és a szenvedély programját képviselték a kampányban.
 

Az Unióban és a NATO-ban

Kijelentette: a választásokon győztes pártoknak és a kormánynak a víziója Európáról és a jövőről változatlan: hisz a nemzetállamban, és Magyarország jövőjét az Európai Unión és a NATO-n belül képzeli el.

A mi világértelmezésünk kicsit leegyszerűsítve úgy hangzik, hogy a sorscsapások globális természetűek, ilyen a népvándorlás, ilyen a járvány és ilyenek a háborúk. A hatékony, gyors válaszok pedig mindig nemzetiek és lokálisak, ezért továbbra is hiszünk a nemzetállamokban – fogalmazott, hozzátéve, abban is hisznek, hogy ennek a gondolatnak reneszánsza is lesz egész Európában.

A vízió másik pillérének azt nevezte, hogy Magyarország megerősíti a szövetségeit. Továbbra is az Európai Unión belül képzeljük el Magyarország jövőjét és aktívan részt akarunk venni a jövő Európai Uniójának kialakításában – jelezte. Hozzátette: NATO-tagállam vagyunk, azok is maradunk, és egy jóval erősebb hadsereget akarunk építeni, ezzel a NATO-t is erősítjük.

A miniszterelnök a sürgős teendők között első helyen a béke elérését nevezte meg. Hozzátette: a béke felé vezető út első lépése a tűzszünet, és utána pedig következnie kell egy európai békekonferenciának. Szerinte ennek minél hamarabb meg kell történnie, mert a háború egyre brutálisabb, és attól tart, hogy ha sürgősen nem sikerül elérni egy tűzszünetet, akkor még sok szenvedés lesz a világnak azon a részén, a szenvedések és bajok egyre inkább közelebb kerülnek majd Európa belsejéhez.

Azt is kijelentette: azonnali brüsszeli intézkedésekre van szükség a magas energiaárak miatt. Beszámolt arról, hogy erre vonatkozóan már tett javaslatot a magyar fél. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart és emiatt magasabbak az energiaárak, az árak emelkedését eredményező adminisztratív előírást fel kell függeszteni.

Hangot adott azon véleményének is, hogy súlyos gazdasági válság van kibontakozóban, aminek számos oka van, de szerinte a legfontosabb ezek közül az Oroszországra kivetett bünetőintézkedés-rendszer. Ennek meg fogjuk fizetni az árát – fogalmazott.
 

Visszatérhet Lázár

Orbán Viktor a jövőbeli kormányzati intézkedésekre vonatkozó kérdésekre válaszolva a fontos feladatok közé sorolta a pénzügyi stabilitás megőrzését, mert, ahogy fogalmazott, „ha nincs siker, nem élsz túl”. Továbbra is cél ezzel együtt, hogy a magyar gazdaság növekedése meghaladja az unió átlagát. Mindeközben a kormány a demográfiai fordulat érdekében is lépni szeretne – foglalta össze a célokat, hangsúlyozva: ugyanazon az úton haladnak tovább, amelyen eddig.

A kormányalakításra vonatkozó kérdésre elmondta, minden választás után komoly átalakítások voltak, ennek az az oka, hogy meg kell érteni, mik azok a kihívások, amelyek a következő négy évben Magyarországra várnak, és ennek alapján lehet megfogalmazni azt, hogy milyen kormányszerkezetre, milyen típusú vezetőkre van szükség.

Nem tartotta lehetetlennek, hogy Lázár János, a hódmezővásárhelyi választókerület győztese visszatér a kormányba, és hogy az lesz a feladata, hogy ötven százalék felé emelje a magyar tulajdont a kiskereskedelmi láncok között. Arra a kérdésre, hogy Szijjártó Péter marad-e külügyminiszter, a miniszterelnök azt mondta, ő szeretné, ha maradna, ez a politikus döntésétől függ.
 

Tűzszünetet javasolt

Orbán Viktor beszámolt arról is: telefonon beszélt tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek azonnali tűzszünetet javasolt az orosz–ukrán háborúban. Azt is javasolta az orosz elnöknek, hogy ő, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, minél hamarabb annál jobb, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne – mondta. Hozzátette: a válasz pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, amelyről az ukrán elnökkel kell megállapodnia.

Orbán Viktor úgy látja, Magyarország speciális helyzetben lévő ország, a nyugati világ keleti határán van, ez egy „határvilág”. Hozzátette: az országnak van egy 1956-os tapasztalata, tudja, milyen brutálisak szoktak lenni a háborúk, ezen a vidéken a megszállás nem ritka dolog. Mi értjük ezt az egész dolgot, ami itt zajlik és tudjuk, hogy a háborúk sosem úgy végződnek, ahogy elkezdődtek, és egyre brutálisabbak lesznek, ahogy az idő halad előre – fogalmazott, jelezve, hogy ezért azt javasolta Putyin elnöknek, hirdessen azonnali tűzszünetet.

A kormányfő közölte, Magyarország azért ilyen hajlíthatatlan a békével kapcsolatban, mivel több mint 200 ezer magyar él Kárpátalján, és Magyarországnak az ő életükért van elsősorban felelőssége.

Arra a felvetésre, hogy egy elhúzódó ukrajnai háborúban az ukrán állam összeomlása esetén Magyarország megvédené-e Ukrajna területén a magyar kisebbséget, a kormányfő úgy felelt: Magyarország a NATO tagja, NATO-döntés nélkül nem mozdulunk ki a NATO területéről.
 

A jogállamisági kérdés

Orbán Viktort a jogállamisági eljárás megindításáról is kérdezték, ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a legfontosabbnak a Lengyelországgal való szövetség megerősítését tartja. „Egyedül nem lehet állva maradni egy ilyen viharban, vagy ki tudja. De jobb nem megpróbálni” – vélekedett. Kijelentette: a lengyelekkel kölcsönös védelmi szövetségben vannak, nem engedik, hogy bármelyiküket kizárják az európai döntéshozatali rendszerből. Megjegyezte: ha a külpolitikai nézeteik számos kérdésben el is térnek egymástól, a lengyel–magyar szövetséget azon a területen kell működtetni, ahol a legsikeresebb lehet, ez pedig az EU-n belüli önvédelem kérdése.

Jelezte: az eljárás megindításáról szóló levelet még nem látta, és nem is érti az egész helyzetet. Mint mondta, az újjáépítési alapból Magyarország még egy fillért sem kapott, így azt nem is tudta szabálytalanul elkölteni. Ugyanakkor kijelentette: akármi is van a levélben, az biztos, hogy Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem fog engedni semmilyen nyomásnak, amely a szankciókat Oroszországgal szemben ki akarja terjeszteni a gázra és az olajra, és a genderügyben sem fog engedni. Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament döntéseit rendszeresen baloldali politikai motivációk magyarázzák. Ezek nem jogszerű, semleges, hanem politikailag motivált döntések – tette hozzá.

A kormányfő szerint Magyarország az EU-ban ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely nemzetállamokban hisz, konzervatív, kereszténydemokrata, ezért a baloldali csoportosulások az unió minden intézményében segíteni próbálják a magyarországi elvtársaikat, a magyar baloldalt. Komoly döntések előtt áll az unió, ezek nem hozhatók meg Magyarország nélkül, és „mi nem leszünk jámbor lúzerek” – mondta.