Kőrösi Csoma Sándor halálának 180. évfordulójára emlékeztek Csomakőrösön a virágvasárnapi istentiszteleten. Előzmény nélküli, hogy a csomakőrösi eseménnyel párhuzamosan Dardzsilingben testvérrendezvény zajlott – így Csoma szülőfalujában és halála helyén ugyanabban az időpontban tartottak megemlékezést. Mindkét helyszínen rövid videó készült, a kettő az éterben találkozott, csatolódott össze, így lett az ünnepség, a megemlékezés teljes – mondta Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője.
A Delhi-i Liszt Intézet felkérésére az erdélyi Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület keretében működő Csoma Emlékközpont és Népfőiskola, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, valamint a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szervezte a megemlékezést.
Az istentiszteleten Bende Tamás lelkész Máté evangéliumára és Pál apostol Timóteushoz írt levelére alapozva kereste a párhuzamot a kettős ünnep, Jézus Jeruzsálembe való bevonulása és Csoma halálának 180. évfordulója között. Hol van az a pont, ahol a virágvasárnapi bevonulás története párhuzamba kerül Kőrösi Csoma Sándor életútjával? – tette fel a kérdést. Jézus szolgaként érkezett Jeruzsálembe, Csoma Sándor nemzete, népe szolgájaként kereste a magyarság eredetét, hogy megismerhessük gyökereinket, küzdhessünk, megmaradhassunk – fogalmazott a lelkész. A párhuzamot tovább fűzve jelentette ki: végezetül szereztek valami olyat, ami az emberiség javát szolgálja.
„Keveseknek adatik meg, hogy felismerjék az élet valódi célját. És még kevesebben vannak azok, akik be is teljesítik azt. Csupán azok képesek erre, akik kiváló adottságaikon túl arra is hajlandóak, hogy mindent egyetlen lapra tegyenek fel, csak azok, akik igazán – a szó legnemesebb értelmében – egy ügyűek. Ilyen volt Kőrösi Csoma Sándor is, aki feleszmélésének első pillanatától fogva minden tehetségét, vágyát az egyetlen ügy szolgálatába tudta állítani” – méltatta a nagy előd életútját Perczel László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja.
Ferencz Éva a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola képviseletében szólt az egybegyűltekhez. „A mi felfogásunkban Csoma az a személy, aki megnyitotta Közép-Ázsia kapuit a Nyugat előtt. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a keretein belül működő Csoma Emlékközpont célja, hogy ezt a kaput tartsuk szélesre tárva. Az ő szellemiségétől vezérelve szeretnénk megszólítani minden korosztályt és nemzetet, hogy öröksége mindenki számára legyen hozzáférhető” – fogalmazott.
Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője a templomi megemlékezés zárszavaként a csomakőrösi Csoma-emlékszobával kapcsolatban felelevenítette: Kőrösi Csoma Sándor idézete – tiszteld a múltat, éltesd tovább – volt a jelmondat két évvel ezelőtt, mikor felújították az emlékszobát. „Hisszük és valljuk, hogy ezek az emlékpontok, amelyek Csomakőröstől Ázsiáig, Kalkuttától Dardzsilingig vezetnek, felrajzolják Kőrösi Csoma Sándor életútját, azt a pályát, melyen a tehetség és a szívósság vezette” – jelentette ki. Később, a koszorúzási ünnepség után a mai csomakőrösiek Csoma-kultuszhoz való viszonyulására is utalva elmondta: az alapok le vannak fektetve, de további munka várható; az a jó, hogy itt mindig sok szeretettel fogadják.
A templombéli események a székely és magyar himnusz eléneklésével végződtek. A forgatókönyv szerint ezt követően a templom előtti Csoma-szobor megkoszorúzására kellett volna hogy sor kerüljön, az eső azonban közbeszólt, így a kegyelet koszorúit a Csoma-emlékszobában lévő mellszobornál helyezték el. A koszorúzás után Bende Tamás mindenkit szeretetvendégségre hívott.
