Mint ismeretes, közel húsz évvel ezelőtt tették le a több mint fél évszázada első, zöldmezős beruházásként, tehát újonnan épülő hazai repülőtér alapkövét. Az akkori magán finanszírozású beruházás azonban nem valósult meg, a repülőtér megépíttetését végül a szomszédos megye önkormányzata vállalta magára.

A beruházás építkezési szakasza tíz évvel ezelőtt indult, akkor a kifutópálya megépítésének jogát nyerte el egy hazai cég, két év alatt el is készült a közel három kilométer hosszú és 45 méter széles betoncsík. Ám az még a légikikötő egy kis része, hiszen mind az utasterminál (a repülőtér kiszolgáló épülete), mind a bekötőutak, mind az irányítótorony, mind az egyéb fontos infrastrukturális beruházások megléte elengedhetetlen a működéshez, és ezek megvalósítása még éveket vett igénybe.
 

Jövő tavasztól repülhetünk?

Három évvel ezelőtt, 2019 februárjában egy terepszemlével egybekötött bemutató idején, amelyről lapunkban is beszámoltunk, az illetékesek azt tervezték, hogy a következő esztendő végére elkészülhet a repülőtér. Nemrég pedig november elsejére ígérték az avatóünnepséget.

A reptér felavatása még nem jelenti, hogy akkor felszáll az első járat – pontosított Jakab István Barna, a korábban szakemberként a reptér létrehozásáért felelős brassói önkormányzati részleg tanácsadója. Az ugyanis, hogy mikor indul be a tényleges forgalom, a működtető légitársaságtól is függ.

Az tény, hogy várhatóan november elején Brassó határában az ország egyik legmodernebb repülőterét adják át, a légitársaságok azonban általában tavaszra időzítik – nyilván üzleti meggondolásokból – az új járatok indítását.
 

Nagy forgalomra számítanak

Mindezzel együtt rendkívüli dolog, hogy végre a befejezés szakaszába érkezett a légikikötő felépítése – szögezte le Jakab István Barna. És nem csak azért, mert az ország harmadik legnagyobb repülőtere lesz, hanem azért is, mert mind az utasterminál, mind a légi irányítás tekintetében a legmodernebb létesítmény az országban. Előbbi esetében nem csupán esztétikai megjelenésével – a tervezők olyan látványelemeket alkalmaztak a valamivel több mint 11 ezer négyzetméteres épületnél, amelyek az erdélyi erődtemplomok gótikus formáit idézik –, hanem az utasok gördülékeny kiszolgálását biztosító megoldások alkalmazása révén is a legmodernebbek közé sorolható légikikötő lesz Európában. Ráadásul moduláris tervezése folytán, a forgalom növekedésével bővíthető.

Apropó forgalom: bár eredetileg több évre becsülték azt az időszakot, amikorra a légikikötő eléri az évi egymilliós utasforgalmat, a mostani érdeklődés, elsősorban a járatokat működtető társaságok, de az utazó közönség részéről is azt mutatja, hogy akár két-három év múlva is elérhető ez a szám – fogalmazott Jakab István Barna.
 

Új technológia a légi irányításban

A legkorszerűbb megoldást egyértelműen a virtuális irányítótorony jelenti. A világviszonylatban is kevesek közé tartozó „torony nélküli” irányítást ugyanis csak néhány repülőtérnél alkalmazták a világon. Azért idézőjeles a torony nélküliség, mert a tervek szerint torony ugyan lesz, de nem onnan irányítják majd a gépek fel- és leszállását, oda „csak” kamerák, szenzorok, kommunikációs eszközök kerülnek, légi irányító személyzet nem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az innen küldött adatok-információk alapján az aradi irányító központ szakemberei végzik majd a munkát, ami egyrészt olcsóbb, másrészt biztonságosabb – hangsúlyozza a szakember.

A virtuális irányítás mellett még egy gyakorlati szempont is döntött, egy klasszikus torony működtetésére ugyanis még évekig kellett volna várni – árulta el Jakab István Barna. A ROMTSA hazai légi irányítási hatóságnak ugyanis nem állt rendelkezésére a szükséges összeg annak megvalósításához és főleg működtetéséhez, így valójában a közelgő repülőtér-avató annak is köszönhető, hogy sikerült egy ilyen irányítási modellt alkalmazni. Ami egyébként svéd modell, az ottani, ezen a területen jelentős tapasztalattal rendelkező Saab Digital Air Traffic Solutions telepíti majd.
 

A repülőtér megközelíthetősége

Ami a repülőtér megközelíthetőségeit illeti, szintén újdonságszámba megy, hogy közúton és vasúton is elérhető lesz majd. Hogy mikor, azt még nem tudni, de mind a Brassóból induló rövid, a tervek szerint mintegy 8 kilométeres sínpár (egyfajta föld feletti metró, amelynek megvalósítása az előtanulmányok szakaszában van), mind az autópálya, amelynek nyomvonalát már kijelölték, rendkívül gyors összeköttetést biztosít a háromszéki utasok számára is. Addig is két, már létező műúton – Brassó, illetve Előpatak felé – viszonylag könnyen és hamar elérhető lesz a vidombáki légikikötő.

Jakab István Barna kérdésünkre azt is elmondta, hogy a Kovászna megyei önkormányzat végül jogi értelemben nem társtulajdonosa a beruházásnak, azt teljes egészében Brassó megye tanácsa építtette. Ám a korábbi egyeztetések, illetve a jó együttműködés folytán a háromszéki önkormányzat – az RMDSZ lobbija révén – 23 millió lejjel járult hozzá az épülő repülőtér költségeihez. Amely költségek egyébként összességében elérhetik a százmillió eurót.