Pálmai Tamás
Ember a talpán az, aki ma el tud igazodni a teljes megbolondulás felé haladó világunkban. Az, ami a szomszédunkban történik, elképesztő. Nem a háború, mert arra ez a jelző nagyon kevés, sajnos, hisz a korunk fegyvereivel vívott harc mindennapjai embertelenek, elborzasztók, rettenetesek. Elképesztő azonban a médiák harca.
A szemben álló feleknek egy szavát sem lehet elhinni, akkora a manipuláció lólába, mely messzire kilóg alóluk. Hogy mekkora a baj, arról a határainkon átözönlők tudnának mesélni, ha volna hozzá kedvük és erejük. Ám erre nincs is szükség. Elég az arcukra nézni.
Közben éppen véglegessé vált – még nem hivatalossá – az országgyűlési választások végeredménye. Történelmi siker született: 3 millió felett a Fidesz–KDNP-listára szavazók száma. Hála a határon túliaknak is. Ilyen nem volt még. Kétharmad igen, mint most is, 135 jobboldali hely a 199-ből. A „rémkoalíció” 57, a Mi Hazánk 6, a német kisebbség 1 mandátumhoz jutott. Kell is a stabil kormányzati háttér és a határozott vezető, hisz járvány, háború, gazdasági válság árnyéka vetül jövőnkre. Jókor mondta Václav Klaus: Orbán Viktor az egyedüli hiteles politikus a mai Európában. Az egyetlen, aki valóban nemzetét és országát igyekszik képviselni, ezt nem rejti véka alá, és ennek megfelelően is cselekszik. „Nem egy egyszerű győzelemről van szó. Ez a nyugati világ jövőjéért folytatott küzdelemben aratott győzelem” – mondta. Tölgyessy Péter szerint Orbán már évek óta nemzetközi tényező, ilyen a magyar történelemben még nem volt. Ő az egyetlen, aki érti az országot. Most csak az vezérelte: ki kell maradni a háborúból. A Fidesz–KDNP sikeresen szólította meg a falusi, kisvárosi embereken kívül a nagyvárosokban élőket is. Nevetségesnek tartja azt az ellenzéki állítást, mely szerint Magyarországon nincs demokrácia. Szerinte is most az a legfontosabb, hogy ne sodródjunk bele a kétpólusú szembenállás hisztériáiba. A háborúba.
Talpon álló ember próbálván lenni, magam is folyamatosan igyekszem tájékozódni, ezért fülelek, olvasok, nézek, és próbálom összerakni a jelenkor történelmének mozaikkockáit. Ebbe beletartozik a napi sajtó olvasása is. E tevékenység közben döbbenek rá arra, hogy a porrá vert ellenzék – ritka kivételektől eltekintve – semmit sem tanult a vereségből. De hát már Csipike szarvasa is lelkesen énekelte – miközben vígan csatázott a másik bikával –: szeressük egymást, gyerekek! Tegyünk mi is így. Szeressük egymást, de lehetőleg csata nélkül. Hogy talpon tudjunk maradni.
