Megugrott a bárány ára

2022. április 15., péntek, Közélet

Nem olcsó mulatság a húsvéti bárány. A tölteni-sütni való ára az egekbe szökött: még faluhelyen is – ahol általában olcsóbb, mint a városi piacokon – 40 lejt kérnek átlagosan a vágott bárány kilogrammjáért.

  • Bárányhúst kínáló árusok a sepsiszentgyörgyi piacon. Fotó: Albert Levente
    Bárányhúst kínáló árusok a sepsiszentgyörgyi piacon. Fotó: Albert Levente

A sepsiszentgyörgyi központi piacon tegnap reggel fél nyolckor 42 lejt kértek egy kilogramm bárányhúsért. Egy nappal korábban a reggeli órákban még nem volt kínálat, később érkeztek az árusok. Tegnap hét standot foglaltak el az eladók, Szárazajtáról, Nagypatakról és Kovásznáról hoztak bárányokat. A kisebb asztal bére 50 lej, a nagyobbé 60 lej. Az ortodox húsvétra eddig egyetlen asztalt foglaltak le – tudtuk meg a piacot működtető Tega Rt.-től.

Zágonban a juhokat is tartó Csoma Károly farmer elmondta: a vágott bárány ára a faluban 35–45 lej között mozog. De ez még mindig alacsony a szupermarketekhez képest, ahol 60 lejt is kérnek a bárányhúsért. Az élő bárány ára is javult, most 17–19 lejben vásárolják a kereskedők. Nem véletlen az áremelkedés, nőtt a gabona, az üzemanyag ára. Hiába etetik a tavalyi gabonát az állatokkal, ha nem a jelenlegi árat számolják a kiadásoknál, a bevétel messze el fog maradni a tavaszi indulás költségeitől – magyarázta Csoma.

Benedek Csaba papolci állattenyésztő egy héttel korábban húsz lejben adta el lábon a bárányokat, egy konstancai cég vitte el exportra. Nem érdemes levágni, az állat súlyának fele elvész, ki kell fizetni a vágást, le kell papírozni – értékelte a bárányvágást. „Ilyen még nem volt sem az ár, sem a kereslet szempontjából” – összegzett a gazda, hozzáfűzve: a juhsajt, az orda iránt is nagy a kereslet, ahogy az öregek mondták, az étel, az ételt jelent, meg kell adni a kellő megbecsülést.

Toró Tibor szentivánlaborfalvi farmján Suffolk húsjuhokat nevelnek. A farmer elmondta: a bárány ára élősúlyban jelentősen növekedett az utóbbi időszakban, további áremelkedésre is lehet számítani. A gazdaságos bárányneveléshez viszont elengedhetetlen a gazdák mentalitásváltása. Egyrészt irányított elletésre van szükség. Ez hozzájárul ahhoz, hogy rövid időszak alatt szülessenek meg a bárányok. Az eredmény az egy időben eladható, azonos minőségű, súlyú nagyszámú bárány. Másrészt a bárányoztatási időszak rövidítésével csökken a nagy emberi erőfeszítést is követelő pe­riódus – értékelte a farmer.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 425
szavazógép
2022-04-17: Közélet - :

Tudom, az én megváltóm él (Főpásztoraink húsvéti üzenete)

A tavasz a megújulás évszaka, a húsvét a feltámadás ünnepe. Nagypénteken keresztre feszítették Jézust, de ő harmadnapon feltámadt a halottak közül, ezáltal megváltva az embert a bűntől. Húsvét ünnepének üzenete az élet győzelme az elmúlás felett. Az idei húsvétra rányomja bélyegét a szomszédban zajló háború, ahol ember gyilkol embert, keresztény keresztényt. Erdélyi protestáns egyházaink püspökei ezen a beárnyékolt ünnepen is pásztorlevélben üdvözlik híveiket. Ezekből szemlézünk az alábbiakban. (A római katolikus egyház lapzártáig nem adta ki körlevelét.)
2022-04-15: Közélet - Iochom István:

Ismét lesz húsvéti határkerülés Kézdiszéken

Két év kényszerszünet után vasárnap ismét lesz húsvéti határkerülés Kézdiszék több községében. Napjainkban – beleértve Székelyföld katolikus falvait is – egyre kevesebb magyarlakta településen  kérik a Mennyei Atyát húsvétvasárnap reggelén arra, hogy őrizze meg a falu határát, óvja meg lakóit minden bajtól és természeti csapástól. Idén Felső-Háromszéken Bereckben, Gelencén, Kézdialmáson és Lemhényben kerülik meg a határt. Esztelneken a két főszervező, Bartók (Bajusz) Ignác és Köntzey József (1926–2007) halálával megszakadt a hagyomány, addig a kurtapatakiakkal közösen tartották a határkerülést. Idén sem lesz határkerülés – tudtuk meg Salamon Balázs esztelneki polgármestertől.