Nem a koronavírus okozta az utóbbi időben nagyon gyakori légúti fertőzések közül a legtöbbet – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Mint arról beszámolnak, az NNK laboratóriumában a múlt év 40. hete és ez év 14. hete között 1390 vizsgálati anyagot dolgoztak fel, ezekből 311 esetben igazoltak influenza A vírust, 148 megbetegedés hátterében a légúti óriássejtes (RSV), 26 esetben adenovírus-, 101 esetben pedig koronavírus-fertőzés állt.
Az NNK április 14-i közleménye szerint a vírusos fertőzésekben továbbra is legérintettebbek a gyerekek és a 15–34 évesek korosztálya volt, következett a 35–59 évesek korcsoportja, a 60 éven felüliek közül tíz százaléknál kevesebb fertőződött meg.
Az Orvostovábbképző Szemle online (OTSZ-online) azt írja: a vírusfertőzés hatására a felső légutak nyálkahártyája gyulladásba jön, melynek jeleként a megfázás jellegzetes tünetei lépnek fel: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés és torokfájás. Ilyenfajta tünetegyüttest sokféle vírus képes előidézni, többek között rinovírusok, koronavírusok, influenzavírusok, parainfluenza-vírusok, enterovírusok és az adenovírus. A lista korántsem teljes, hiszen ma már 200 felett van azoknak a vírusoknak a száma, melyek igazoltan felső légúti fertőzést okozhatnak.
A napjainkban világszerte járványosan terjedő koronavírus is a légutakat támadja meg, de nemcsak a felső, hanem sokszor az alsó légutakat is: a súlyos esetekben kétoldali tüdőgyulladás alakul ki. Rokonai, a régóta köztünk lévő koronavírusok azonban nem olyan veszélyesek, közönséges náthát okoznak.
A vírusfertőzés hatására gyermekeknél azért jelentkeznek gyakrabban felső légúti tünetek, mint felnőtteknél, mert immunrendszerük még fejletlen, kevésbé képes ellenállni a bejutó kórokozók gyulladáskeltő hatásának.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Általában akkor szükséges felkeresni az orvost, ha a panaszok a szokásos tüneti kezelésre néhány napon, legfeljebb egy-két héten belül nem javulnak vagy akár súlyosbodnak. Ugyancsak orvosi vizitet indokol, ha a már meglévő tünetekhez újabbak társulnak, mert ez bakteriális felülfertőződés vagy egyéb szövődmény gyanúját veti fel. Feltétlenül ki kell kérni az orvos véleményét nehéz légzés esetén.
A szövődmények szempontjából különösen veszélyeztetettek a dohányosok, a kisgyermekek (kiváltképp a koraszülöttként világra jöttek), az idősek, az idült betegségben szenvedők, illetve az immunológiai betegség vagy immungyengítő gyógyszeres kezelés következtében immunhiányos állapotban lévők. A leggyakoribb szövődmények: tüdőgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, krupp, középfülgyulladás, a kis légutak gyulladása (bronchiolitis), valamint a már fennálló krónikus tüdőbetegség (pl. COPD) súlyosbodása – írja az OTSZ-online. (i.)
