Az álomvilág és annak képzőművészeti vetületei az idei, The Milk of Dreams (Álomtej) címen meghirdetett Velencei Biennále egyik fontos témája – emelte ki Keresztes Zsófia kiállításának megnyitóján Fabényi Júlia, a tárlatot szervező Ludwig Múzeum igazgatója, a magyar pavilon nemzeti biztosa. Keresztes Zsófia a fiatal művészgeneráció nemzetközileg is jártas képviselője: festészetet végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, de már korai munkáit is a térben gondolkodás jellemezte. Fabényi Júlia elmondása szerint a kiállítás művészettörténeti idézetei és a projekthez rendelt történetmesélés, az egész narratíva élesen és pontosan tükrözi a poszt-covid éra hangulatát. „Egyfajta alternatív valósággá emelt, virtuális képzeletvilág az imaginárius erők harcában megfogalmazva” – fogalmazott.
Zsikla Mónika, a kiállítás kurátora emlékeztetett, Keresztes Zsófia több mint egy évi megfeszített és heroikus munkával hozta létre a magyar pavilon kiállításainak történetében talán az egyik legkomplexebb és legnagyobb volumenű szobrászati kiállítását.

Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője kiemelte: az 1909-ben megnyílt magyar pavilon történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész. Cecilia Alemanni főkurátor az általa rendezett központi kiállításba számtalan női művészt hívott meg, újra felfedezetteket vagy a köztudatban eddig nem kiemelt helyet elfoglaló alkotókat is. Alemanni ezáltal újszerű és eredeti nézőpontot ad a biennálénak. Mindehhez a fiatal generációhoz tartozó Keresztes Zsófia kiállítása, azok a témák révén, amelyekkel ő foglalkozik – a testek metamorfózisa, a szürrealista, amorf formák, erotikus felhanggal – fontos hozzájárulást jelent.