Bogdan Aurescu Románia támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit, elítélte Oroszország „illegális, indokolatlan és ki nem provokált” agresszióját, és leszögezte: a népirtás és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.

Elmondta: a román állampolgárok és civil szervezetek példás szolidaritással fogadták az országba érkezett több mint 800 ezer ukrán menekültet. A Romániában maradtak ellátására Bukarest eddig 63 millió eurót költött, 1600 ukrán gyermek már beiratkozott a romániai iskolákba, több mint kétezer ukrán felnőtt pedig munkát vállalt. Románia több ízben, mintegy hétmillió euró értékben küldött humanitárius segítséget Ukrajnának, a Suceaván kialakított humanitárius logisztikai központ pedig sok más ország segélyszállítmányának célba juttatását is megszervezte – sorolta Aurescu.

„Ukrajnának győznie kell ebben a háborúban és meggyőződésem, hogy győzni fog” – jelentette ki a román diplomácia vezetője.

Dmitro Kuleba megköszönte az ukrán menekültek befogadását, és azt mondta: az ukrajnai háború valójában az európai nemzetek és fekete-tengeri országok végső harca, amellyel a békés, jóléti és szabad Európához tartozás jogát kell megvédeniük. Az ukrán külügyminiszter szerint új útvonalakat kell keresni az ukrán gabonakivitelre, miután Oroszország elvágta a fekete-tengeri kijáratokat, ebben a vonatkozásban pedig nemcsak Románia fekete-tengeri kapuja, a konstancai kikötő értékelődik fel, hanem a Duna is „újjászülethet” a folyami áruszállítás európai útvonalaként.

„A háború az igazság pillanata, akkor láthatod meg az igazi arcát valakinek. Románia felfedte igazi, baráti arcát. Nemcsak beszélt, hanem cselekedett is. Ezt soha nem fogjuk elfelejteni” – fogalmazott Kuleba az Aurescuval közösen tartott sajtótájékoztatón.

A bukaresti média elsősorban azt akarta megtudni Kulebától, hogy a humanitárius segítségen és menekültek befogadásán kívül küldött-e vagy ígért-e Románia katonai segítséget is Ukrajnának.

Az ukrán külügyminiszter megerősítette: a többi NATO- és EU-s országhoz hasonlóan román tárgyalópartnereit is tájékoztatta arról, hogy mire van szüksége Ukrajnának. A bukaresti válasz részletezésétől elzárkózott, de méltányolta Románia konstruktív hozzáállását, ugyanakkor bírálta azokat a „képmutató” országokat, amelyeknek módjukban állna fegyverrel segíteni, de ezt azért nem teszik meg, hogy ne rontsák el viszonyukat Oroszországgal.

„A fegyverek, a pénzhez hasonlóan, szeretik a csendet. Nem mondhatjuk el, hogy mit kapunk és honnan, kivéve ha az adományt nyilvánosan is bejelentik. Csak ismételni tudom: Románia nagyon okos politikát folytatott már február 24-től kezdődően, a többit az önök értelmezésére bízom” – jelentette ki Kuleba.

Az esetleges fegyverszállítmányokról a román külügyminiszter csak annyit mondott: a helyzet folyamatosan változik és nem lenne jó erről sokat beszélni a nyilvánosság előtt.

Az ukrán-román külügyminiszteri egyeztetésen a korábban vita tárgyát képező kisebbségi kérdés is felmerült. Kuleba elismeréssel beszélt az országa területén élő román kisebbségről, amely szerinte elválaszthatatlan része a román kultúrának, ugyanakkor részt vállal szülőföldje, Ukrajna védelmében. Aurescu úgy értékelte: már az utóbbi két évben is történtek előrelépések az ukrajnai román közösség identitásának védelmét illetően, és kifejezte meggyőződését, hogy a háború után, az újjáépítés éveiben, a kétoldalú kapcsolatok vitás kérdéseit is rendezni tudják.

Kulebát Nicolae Ciucă miniszterelnök is fogadta Bukarestben, és Vasile Dincu védelmi miniszterrel is tárgyalt.